Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az "erdélyi szövetkezetjog" és a szövetkezeti autonómia

273 eredeti. Mert a Szövetség és az általa feljogosított központok gyakorolják elsősorban a közhatósági jogokat. A R. 12. §-ában felsorolt esetekben a cégbíróság a Szövetség igazgatóságának határozata alapján köteles szövetkezeti központok feloszlatását elrendelni. A 6. § szövegezése mellett közel áll annak feltevése, hogy a Szövetségtől függ, hogy a pénzügyminiszter a 6. § 3. bekezdésében biztosított jogait gyakorolhassa. A Szövetségtől és központoktól függ a szövetkezetek megalakulásának és működésének lehetősége. És amíg a megalakulás engedélyezésének megtagadása esetében panasznak van helye (nem a független bírósághoz vagy közigazgatási bírósághoz, hanem) a pénzügyminiszterhez (23. §), addig a feloszlatással szemben a szövetkezetet még ez a panaszjog sem illeti meg ! A 9. § alapján u. i. a központ igazgatósága véglegesen állapítja meg a feloszlatási ok fennforgását és a cégbíróság e határozat alapján köteles a feloszlást a cégjegyzékbe bejegyezni. 4. A magyar szövetkezet]og az egyes szövetkezetek állandó ellenőrzésének megszervezését elvileg magukra a szövetkezetekre bízza. Eltekintve a hitelszövetkezetektől és azoktól a szakipari szövetkezetektől, amelyek az I. O. K. Sz. tagjai, valamint a köztámogatást igénybevevő szövetkezetektől, •— a szövetkezetek szabad elhatározásától függ, hogy a felügyelőbizottságon kívül elfogadják-e a maguk létesítette központok ellenőrzését is. Ezeknek a központoknak létesítése épp annyira szabad, mint bármely szövetkezet alapítása. Az 0. K. H. és I. 0. K. Sz. tagjai egyedül e központok felügyelete és ellenőrzése alatt állanak ; az állami felügyelet és ellenőrzés csak a központok felett érvényesül. Az erdélyi szövetkezet jog ezekkel szemben valamennyi szövetkezetre rákényszeríti a központot ; a központokat betereli a Szövetségbe és valamennyi szövetkezetre kiterjeszti a Szövetség és a pénzügyminiszter materiális felügyeletét és irányítását. És pedig tekintet nélkül arra, hogy milyen fajtájú szövetkezetről van szó (és van-e a szövetkezet fajtájának megfelelő központ), hogy a szövetkezet tisztán a tagok áldozatkészségére támaszkodik-e, avagy igénybe veszi-e a köztámogatást is, végezetül, hogy a központot az érdekelt szövetkezetek létesítették-e, vagy sem. 5. Az 1898. XXIII. t.-c. 62. §-a, valamint az 1924. XVIII. t.-c. 40. §-a kimondják, hogy az 0. K. H. vagy az I. 0. K. Sz. kötelékébe tartozó szövetkezet más szövetkezettel csak a központ engedélyével és az ez által kiküldött szakértő vagyonbecslése alapján egyesülhet. Az erdélyi jog (R. 27. § 2. bekezdés) itt is tovább megy. Mert a Szövetségnek (és nem is a tagszövetkezettel állandó összeköttetésben álló központnak) megadja azt a jogot is, hogy két vagy több szövetkezet egyesülését elrendelje és az egyesülni nem óhajtó szövetkezet feloszlatását a pénzügyminiszternél kérelmezze. III. Szembeállítottuk az erdélyi szövetkezet jog irányeszméit az élő magyar jog irányeszméivel. Sietünk kijelenteni, hogy ennek a 18