Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az építőtakaréküzlet szabályozása

267 A felülvizsgáló kijelölésében a törvény szem előtt tartja a felülvizsgáló függetlenségéhez fűződő érdeket, de figyelemmel van arra is, hogy a társaságnak ez a szerve ne legyen a vállalatra ráerőszakolt kellemetlen idegen. Ezért a felülvizsgáló kiválasztását a vállalat közgyűlésére bízza, de a felülvizsgáló pártatlanságának, függetlenségének biztosítására összeférhetetlenségi esetek megállapításával gondozza azt, hogy a felülvizsgáló ne lehessen olyan személy, akinek a vállalat vezetőségében résztvevőkkel fennálló közeli rokonsági kapcsolata vagy gazdasági függő viszonya hivatásának pártatlan betöltését aggályossá teheti. A függetlenség biztosítását célozza a törvénynek az a rendelkezése is, amely a felülvizsgáló működésének időtartamát három évben állapítja meg. Ha a felülvizsgáló személye nem évről-évre kerül választás alá, ez a felülvizsgálat szakszerűségét is előmozdítja, mert a több évre terjedő működés mellett a felülvizsgáló jobban megismerheti a vállalat üzletvitelét. A felülvizsgáló személyének szükség nélküli és meglepetésszerű kicserélését a törvény azzal a rendelkezéssel is elhárítani törekszik, hogy a lelépő felülvizsgáló helyébe a közgyűlés csak abban az esetben választhat mást, ha az illetőt valamelyik tag legalább 14 nappal a közgyűlés előtt javaslatba hozta. Arról is gondoskodik a törvény, hogy ez a javaslat a közgyűlést megelőzően a lelépő felülvizsgálónak és a társaság tagjainak tudomására juthasson. A felülvizsgáló személyének aggálytalanságát törekszik előmozdítani az a rendelkezés is, amely szerint a közgyűlés által megválasztott felülvizsgálóval szemben a vállalat igazgatósága, felügyelőbizottsága vagy az alaptőke (üzletrésztőke) legalább 1/10 részét képviselő kisebbség óvást emelhet s ha a cégbíróság azt alaposnak találja, más hites könyvvizsgálót rendel ki felülvizsgálónak. A felülvizsgáló függetlenségét körülbástyázza helyzetének biztosítása a megbízatásának lejárta előtti elmozdítással szemben ; csak a cégbíróság mozdíthatja el és csakis nyomós okból. Az elmozdítás kérdésében a döntés jelentőségét a törvény azzal is kiemeli, hogy a határozást a cégbíróság hármas tanácsa elé utalja. A felülvizsgáló díjazására vonatkozó szabályokkal is előmozdítja a törvény a felülvizsgáló függetlenségét. A díj összegének megállapítását kiveszi a vállalat és a felülvizsgáló közötti megegyezés köréből és a cégbíróság hatáskörébe utalja. A felülvizsgáló munkadíjainak rendeleti szabályozására is felhatalmazást ad. Büntető rendelkezésekkel is távoltartani törekszik a szabályozás a felülvizsgáló függetlenségének a díjazással kapcsolatos csorbítását. Vétséget követ el az igazgatóság tagja, ha a felülvizsgálónak a megállapítottnál magasabb díjazást vagy más előnyt ad vagy ígér és vétséget követ el a felülvizsgáló is, ha a megállapított díjazáson felül magasabb díjazást vagy más előnyt követel vagy elfogad. A törvény szabályozása a felülvizsgálót a vállalat kötelező