Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az építőtakaréküzlet szabályozása

268 szervévé avatja és súlyt helyez a felülvizsgáló személyének nyilvánosságára is. Nemcsak a cégjegyzékbe kell bevezetni a felülvizsgáló nevét, hanem fel kell azt tüntetni a vállalat üzleti levelein, továbbá a tagjaihoz vagy másokhoz intézett felhívásain és egyéb iratain is. A publicitásnak ez a fejlesztése az igazgatóság tagjai nevének feltüntetését is megkívánja. Az építőtakarékvállalatokban a felülvizsgálat nem pusztán a számszerűségre szorítkozó alaki revízió, hanem anyagi, materiális ellenőrzés, amely az értékelés helyességének s a jogszerűségnek vizsgálatára is kiterjed. A felülvizsgálónak a vállalat évi számadásait meg kell vizsgálnia, mielőtt az igazgatóság azokat a felügyelőbizottság és a közgyűlés elé terjeszti. A törvény 16. §-a értelmében a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, megfelelnek-e az évi számadások az irányadó jogszabályoknak és a vállalat alapszabályainak, valamint a rendes kereskedőktől követett elveknek. Meghaladja a felülvizsgáló feladatát annak bírálata, vájjon a vállalat gazdasági politikája helyes-e, célszerű-e vagy sem. A törvény javaslatának általános indokolása kifejezetten utalt is erre azzal a kijelentéssel, hogy „nem feladata azonban a felülvizsgálónak a vállalat gazdasági politikája célszerűségének vizsgálata". Megítélésünk szerint a képviselőház igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése5 szem elől téveszti a felülvizsgáló feladatkörének határait, amikor a 16. §-sal kapcsolatban azt a reményét fejezi ki, hogy ,,a rendes kereskedői elvekre való hivatkozás a gyakorlatban úgy fog érvényesülni, hogy a hites könyvvizsgáló a vállalat felülvizsgálata során a gazdasági célszerűség szempontjaira is figyelemmel lesz". A gazdasági célszerűség szempontjainak figyelembevétele az állami felügyelet körében kétségtelenül szerepet játszik, de az a vállalat felül vizsgálójának rendes feladatkörén kívül esik. Nézetünk szerint a felülvizsgáló hivatását meghaladó felelősséget vállalna, ha írásbeli jelentésében a vállalat gazdasági politikájának célszerűségét is bírálat alá venné. Az állami felügyelet érdekét szolgálhatja azonban azzal, ha jelentésének a P. K. részére megküldésekor tájékoztató észrevételeiben, vagyis a felügyeleti jogkör terén belül, a gazdasági célszerűség tekintetében kialakult véleményének is hangot ad. A felülvizsgáló feladatának sikeres betöltése érdekében a törvény részletes rendelkezésekkel biztosítja a szükséges tájékozódás lehetőségét. A szabályozás mérlegeli az ahhoz fűződő érdeket, hogy a felülvizsgáló jelentése ne kerüljön közvetlenül a vállalat közgyűlésének nyilvánossága elé. így őszintébb lehet a jelentés, mert a felülvizsgálót nem készteti tartózkodásra az a megfontolás, hogy leplezetlen véleményével a nyilvánosság miatt esetleg árthat a 5 Irományok 456. szám.