Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 5. szám - Az építőtakaréküzlet szabályozása

266 törvénynek, hogy határozottan felismeri a különbséget egyrészről a vállalat tagjainak és hitelezőinek, de egyúttal magának a vállalatnak érdekét is szolgáló független szakértői ellenőrzésnek célja, rendeltetése és megszervezése, — másrészről a közhiteli, közgazdasági és egyéb közérdekek gondozása érdekében indokolt felsőbb ellenőrzésnek, az állami felügyeletnek célja, rendeltetése és megszervezése között. Ez a megkülönböztetés a vállalatok belső, szervezeti szakszerű ellenőrzése és a felsőbb ellenőrzés vagy felügyelet között az újabb külföldi bankjogokban már általánosan érvényesül ; nálunk azonban még ismételten találkozhattunk a kétfajta ellenőrzést összezavaró, megnemértő felfogással E kétfajta ellenőrzés rendeltetése közötti különbség kidomborodott a közelmúltban a Pénzintézeti Központ által a tagjainál foganatosított felülvizsgálat körében a felülvizsgáló tudomására jutott tények tárgyában a tanúságtétel alól való mentesítés jogi szabályozásában. A 4450/1940. M. E. számú rendelet szerint a Pénzintézeti Központ felül vizsgálója az említett tények tárgyában tanúságtételre nem köteles. Nem áll azonban ez a titoktartási kötelezettsége, ha a pénzügyminiszter ez alól felmentést ad. Összhangban van a P. K. ellenőrzésének közérdekű voltával ez a szabályozás ; a felsőbb felügyelet természetéből folyik a titoktartási kötelességnek még a bíróságokkal szemben is megállapítása s a felmentés adásának a közhiteli és közgazdasági érdekek gondozására elsősorban hivatott pénzügyminiszterre bízása. — Természetesen nem volna helytálló a vállalat ellenőrző szerveként működő hites könyvvizsgálónak a bíróság előtti tanúságtétel alól ilyen széles körben való mentesítése, mert hiszen az ő ellenőrzése közvetlenül a vállalat tagjainak, hitelezőinek és magának a vállalatnak érdekét szolgálja. Az angol auditor titoktartási kötelessége sem foglalja magában a tanúságtétel alól való mentesség privilégiumát. A francia jog még tovább megy ; az 1935. évi augusztus 8-i rendelet értelmében a revizor titoktartásra köteles, ellenben büntetőszankció terhe mellett köteles az ügyészségnél feljelenteni a tudomására jutott bűncselekményt. Az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló törvényünk szerint a vállalat felül vizsgálója a vizsgálat folyamán tudomására jutott üzleti vagy üzemi titkot köteles megőrizni. A törvény III. fejezete a korszerű részvényjogok és bankjogok szellemének megfelelően rendezi az építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalatok állandó felülvizsgálatát. A felülvizsgálat szakszerűségének biztosítására rendeli, hogy az állandó felülvizsgálatot hites könyvvizsgáló végzi. A törvény súlyt vet a felülvizsgálat állandóságára, folytonosságára. Nem éri be azzal a rendszerrel, amelyet a német részvénytársaságokban általában az 1937. évi január 30-i német „Aktiengesetz" valósított meg, amely szerint a könyvvizsgáló csupán az évi mérleg felállítása előtt kezdi meg működését, hanem megkívánja, hogy a felülvizsgáló feladatát az üzleti év folyamán is gyakorolja.