Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A német kártérítési jog reformja

7 aki saját (vagy emberei, üzeme) tényében forog, nagyon is jól áttekinti a tényállást, nagyon jól tudja, hogy hol van ebben a rá nézve gyenge pont, amit tehát takargatnia kell, mi az, ami előnyére szolgál, amit tehát ki kell domborítania, kiszíneznie, esetleg egyenesen odaköltenie (amire a kellő ellenőrzés hiánya könnyen csábíthat !), hogy a felelősség alól meneküljön. Valóban teljesen igaza van Éxnemék abban, hogy nem más az a károsult felperesre nézve, mint igazi szükséghelyzet (s egyúttal a helyes jogi elgondolás kigúnyolása), hogy neki, a jogaiban megháborítottnak kell bizonyítania a háborító vétkességét, ami nélkül nem kap elégtételt ! Hát nem torz dolog-e még gondolatnak is, hogy a nyomorékká vagy éppen holtra gázolt járókelő (vagy örököse) bizonyítsa, hogy a gázoló autós magatartása ezért meg ezért volt hibás ? Hát nem minden józan érv a mellett kiált-e, hogy bizonyítsa a gázoló, ha éppen tudja, a maga ártatlanságát, — ha már egyszer egy elnéző jogrend ennek örve alatt őt futni hagyja ? Vagyis a minimuma volna a vétkességi elven eszközlendő szükséges megszorításnak a bizonyítási teher megfordítása, aminthogy az élet elemi erővel csakugyan erre tör mindenütt, ahol a vétkességi elv uralkodik.6 A minimuma, de még mindig nem elegendő orvoslása a bajoknak. Mert az a bizonyítási szükséghelyzet, melyről szóltunk, még ezen túl is elkíséri és nyomja a károsult felperest. Ez ugyanis (sőt nemcsak ő, de a bíró és a szakértő is) igen sokszor még arra is képtelen lesz, hogy ellenfelének mentekező bizonyítását kellőkép ellenőrizze, kibúvóit elvágja. Még egy további energikus megszorításra van szükség ennél a mentekező bizonyításnál : ezt arra a térre szorítani, ahol a másik fél is ellenőrizheti, azaz a bizonyítást a vétkesség mozzanatáról az okozás mozzanatára átterelni. Bizonyítsa a mentekező azt, hogy a kár nem is az ő tevékenységi (felügyeleti) köréből (tőle, üzemétől, házanépétől) származik, hanem ezen kívüleső, rá nézve idegen okból ered, melynek behatásait az ő saját cselekvési körére nem tudta elhárítani. Ez a megszorított mentekező bizonyítás ismeretes a német 6 A németeknél ide céloz az (angol jogból átvett) ú. n. prima facie Beweis, amelynek lényege abban van, hogy prima facie vétkesnek tekintetik az, aki szabálytalanul (a fennálló rend, szokás, szabályzat stb.) ellenére cselekszik (pl. a közlekedési szabályok ellenére hajt) — az ő dolga lévén ártatlanságát, ha az e látszat ellenére is fennforog, kimutatni. Ez a Reichsgericht állandó gyakorlata. — Nagyon hasonló ehhez, de még tovább megy, az a belga felsőbíróság által elfogadott felfogás, melynek Leclercq belga procureur général az apja, mely szerint minden (jogellenes) károkozás vétkesnek tekintetik mindaddig, míg a tettes nem exkulpálja magát véletlen vagy vis major igazolásával. (V. ö. Pirson et de Vilié, Traité de la resp. civile, I. No. 61.) — Valamint erre megy ki a franciáknál általánossá vált responsabilité du fait des choses szinte a képtelenségig bizarr tana. V. ö. szerző : Responsabilité No. 26. — De micsoda alapja a felelősségnek egy oly tényállási elem, amelynek jelentőségét maga az őt alapjának valló tan is oly csekélyre becsüli, hogy valóságos jelenlétének bizonyítását meg sem kívánja, de e helyett egy üres vélelemmel beéri ?