Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

232 nyilatkozatot aláírták, minthogy tudatlansággal egy kereskedő, különösen olyan kereskedő, aki egy szomszéd állam gabonatársaságának bizományosa volt, joghatályosan nem védekezhetik, minthogy felperes az F/6, alatt csatolt 1940 október 22-én ajánlva elküldött levélben I. r. alperessel közölte az elszámolást, mely szerint a 2027.47 pengős tartozási egyenleg az időközi szállítások és fizetések folytán a keresetbe vett 1088 pengő 99 fillér összegre apadt és I. r. alperest felszólította, hogy ezt az egyenleget fizesse ki s alperesek erre nem is válaszoltak, minthogy alperesek nem is állították, még kevésbbé bizonyították, hogy a javukra elismert fizetéseken és szállításokon felül további fizetések történtek, vagy további szállításokat eszközöltek volna, minthogy állandó gyakorlat az, hogy egy fél, aki a másik féllel állandó üzleti összeköttetésben áll, nem tagadhatja általánosságban a folyószámlakivonat minden egyes tételének a valódiságát, hanem részletesen tartozik megjelölni azokat a tételeket, amelyeket kifogásol, — ennélfogva alpereseket a fentebb kifejtettek szerint nem vitás kereseti követelés megfizetésében marasztalni kellett. Budapest, 1941. évi március hó 7. napján. Dr. Domony Móric s. k., a választottbíróság elnöke, dr. Jakabffv Károly és Weisz János választott bírák és dr. Adorján Ferenc s. k., h. főtitkár. (585/1940.) Alkuszdíj. — (17.) Nincsen olyan jogszabály, amely szerint az ügynök az alkuszdíjtól elesnék, ha a teljesítés elmaradása nem az ő hibájára vezethető vissza. Az alkuszdíj a K. T. 546. §-a és az általános magánjog szerint is nyomban esedékessé válik, mihelyt az alkusz által közvetített ügylet a felek között létrejött. Nem volt vitás, hogy a felperes keresetében felsorolt ügyletek az alperes, mint eladó és a keresetben megjelölt vevők között 1940 szeptember 2-a és október 24-e között létrejöttek. A felperesi jutalékkövetélés tehát október 25-e előtt teljes egészében esedékessé vált. Az a rendelet, amely felperes szerint a megkötött ügyleteket hatálytalanította, csak október 25-én jelent meg. Az alkusz szempontjából tehát csak az a fontos, hogy a teljesítés elmaradása ne legyen az ő hibájára visszavezethető, de teljesen közömbös az, hogy a teljesítés hatósági intézkedés következtében, vagy más okból maradt-e el. Budapest, 1941. évi március 20. napján. Tormay s. k., a választottbíróság elnöke, Dános Ármin választott bíró, dr. Demel Aladár választott bíró, dr. Engel György s. k., jegyzőkönyvvezető, jogügyi titkár. (68/1941.) Több zárt fajú kötelem teljesítése. — (18.) Több zárt fajú kötelem összeütközése esetén, feltéve, hogy az adós kötelezettségének a vállalásában kellő gondossággal járt el, az egyes önálló kötelmekben vállalt kötelezettségek arányos leszállításának van helye. A Magánjogi Törvénykönyv Javaslatának 1246. §-ában kifejezésre jutott jogszabály az, hogy „több kötelem alapján egynemű szolgáltatásokra kötelezett adósnak oly szolgáltatását, amely nem fedezi a hitelező irányában fennálló minden tartozását, más megállapodás hiányában arra a tartozásra kell számítani, amelyre az adós felismerhetően szánta." Normális körülmények között ezen jogszabály értelmében a felperesnek feltétlenül joga lett volna arra, hogy tetszése szerint határozhassa meg azt, hogy az alperessel szemben két kötelem alapján fennálló kötelezettségeiből melyiket akarja teljesíteni. A jelen esetben azonban a körülmények nem tekinthetők normálisaknak, mert a búza és tengeri bejelentése,