Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám - Külföldi követelések zárolása az Egyesült Államokban

Iáinak ugyancsak a katonai szolgálat céljára tartott lovával együtt az árokba esett. Minthogy a katonaság fenntartása az államnak nemcsak hogy hasznot nem hajtó vállalkozása, hanem ellenkezően, súlyos anyagi áldoza­tokkal jár, már e miatt sem lenne méltányos, hogy az állam vétlen fele­lőssége megállapíttassék. (C. I. 5274/1940.) Biztosítási végrehajtás. — (73.) Az a kérdés, hogy a Ppé. 51. §-a alapján meddig kérhető a biztosítási végrehajtás, nevezetesen kérhető-e az elsőbírói ítélet alapján azt követően, hogy a fellebbezési bíróság az elsőbírói ítéletet felülbírálta, a törvényben kifejezetten ugyan szabályozva nincs, de okszerű következtetés vonható a biztosítási végrehajtás intézménye útján elérni kívánt célból arra, hogy ez addig történhetik, amíg egyrészt a kielégítési végre­hajtáshoz való jog meg nem nyílik, másrészt míg nem következett be az elsőbírói marasztaló ítéletnek olyan megváltoztatása (a kereset elutasítása, az ítélet fel­oldása), amelynek következtében az elsőbírói ítélet elvesztette azt a joghatá­sát, amelyet a Ppé. 51. §-a a biztosítási végrehajtás elrendelhetése szempont­jából neki tulajdonít. (C. V. 4505/1940.) Végrehajtás jogereje. — (74.) Nincs olyan jogszabály, hogy a végre­hajtást elrendelő végzést, jogerőre emelkedése után a végrehajtást szenvedő megtámadhatja, s annak érvényességét külön per útján hatálytalaníthatja. Amennyiben ugyanis a jogerős végrehajtást elrendelő végzést anyagi jogi okokból meg lehetne támadni, ez azt jelentené, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat, vagy az egyesség is újabb döntés tárgyává volna tehető, amit pedig az ahhoz fűződő alaki és anyagi jogerő kizár. A végrehajtást szenvedő részére tehát a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben, ha az szabály­talanid hozatott, egyetlen jogorvoslati lehetőség a felfolyamodás, amelyet ha elmulasztott, a végzés hatálytalanításának más eszköze nem áll rendelke­zésére. Ez az álláspont nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a végre­hajtást szenvedő, ha csalárdul eszközöltek ki ellene végrehajtást elrendelő végzést, vagy szabálytalanul rendeltek el végrehajtást, a magánjog általá­nos szabályai szerint kártérítési igényt érvényesíthessen, azonban az ilyen igényt kifejezetten károkozó cselekményre vagy mulasztásra kell alapítani, s a végrehajtást elrendelő végzés, mint ilyen, ebben az esetben is hatályban marad. (C. VII. 3345/1940.) Köztartozás sorozása. — (75.) A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 4300/1933. P. M. sz. rendelet, valamint az idevonatkozóan intézkedéseket tartalmazó 69.000/1934. P. M. sz. rendelet nem szól arról, hogy a részletfizetési kedvezményben részesített köztartozás­nak a 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 3. §-ában biztosított rendkívüli kielé­gítési elsőbbsége miként alakul akkor, ha a pénzügyi hatóság a részletfizetési kedvezményt megszünteti, vagy ha a részletfizetési kedvezmény egyébként megszűnik. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabálymagyarázat szerint a részletfizetési kedvezmény megadása az elsőbbségre megszabott 3 évre a kedvezményben részesített köztartozások egészére akként szakítja félbe, hogy amikor a részletfizetési kedvezmény megszűnik, amikor tehát a köztartozás a maga egészében újból esedékessé és behajthatóvá válik, akkor a köztartozás egészére a törvényes kielégítési elsőbbségre meghatározott 3 év újból kezdődik. Ezek szerint annak az eldöntése, hogy a megadott részletfizetési kedvezmény miatt most előnyös kielégítés végett felszámított 1931—1933. évekből hátra-

Next

/
Thumbnails
Contents