Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 1. szám - A német kártérítési jog reformja

3 Látnivaló, hogy a bizottság teljesen azt az utat követi, melyen a mi javaslataink is járnak. Hogy a magyar előmunkálatoknak itt (és a még említendő egyéb egyezéseknél) volt-e valami befolyása a német bizottság állásfoglalására, nem állapítható meg, mert a jelentésben sehol semmi utalás nem olvasható a magyar javaslatokra. 2. A tilos cselekmények fejezetében a reformjavaslat szakít a BGB által követett rendszerrel, amely szerint a törvény a deliktuális felelősséget megalapító jogsértés eseteit egyenként próbálja felsorolni a sértett jog egyenként való megnevezésével (823. § 1.), a helyett, hogy mint már a porosz Landrecht, az Opt. és a Code civil is tette, a jogsértést általában kártérítésre kötelező okul ismerné el. A BGB álláspontját, amelyet egyébként már ennek szerkesztői sem tudtak következetesen keresztülvinni, s amelyben a lex Aquilia kisparaszti, bizalmatlan, ósdi szelleme tükrözik, méltán váltja fel a reformtervezet az érintett generális szabállyal : minden jogsértés alkalmas arra, hogy (a vétkesség feltétele mellett, amiről mindjárt külön szólunk) a kártérítési folyamatot megindítsa. Jogsértő pedig minden magatartás, amely ,,a más személyének vagy vagyonának védelmét célzó kötelezettséggel ellenkezik", vagy ,,a népi társas együttélés alapelveit durván sérti". (Leitsátze 9. p. Entw. 1. §.) A változás lényegében nem nagy, mert a gyakorlat a BGB alapján is ide jutott, de az elvi szemlélet változása mindenesetre figyelemreméltó előnytétel a reformtervezet javára. 3. A rendes felelősség mértéke, mint érintettem, marad a vétkesség. Ez utóbbi, mint a BGB-ben is volt, objektíven (absztrakt típus szerint) felfogva, azonban a cselekvő viszonyaihoz az eddiginél jobban hozzáalkalmazva (foglalkozás, életkor stb. szerint). (Leitsátze 5. Entw. 2. §.) A normális felelősségről azonban nyitva van az út a bírónak a rendkívüli (vétlen) felelősségre való átmeneteihez, — teljesen a mi Javaslatunk mintájára4 — ha t. i. ezt a méltányosság kívánja. Mindössze a vonatkozó szakasz fogalmazása van az új politikai irányzat nyelvjárásához alkalmazva.5 4. Az okozati kapcsolat felfogása tekintetében a reformtervezet kifejezetten nem foglal állást. A szerkesztők elvi nyilatkozata 4 Pontosabban a BGB tervezetében már proponált, de ott később törölt hasonló rendelkezés mintájára, melyet aztán a mi 1914. évi javaslatunk — nagyon bölcsen — újból felkarolt. (A mai 1737. §.) 5 Entw. 7. §. : „Ist das Verhalten zwar rechtswidrig, fehlt es aber an dem nach den §§ 1 und 6 für die Ersatzpflicht erforderlichen Verschulden, so ist trotzdem eine angemessene Entschádigung an den Geschádigten zu leisten, wenn nach den Umstánden des Falles eine Ablehnung jeglicher Haftung gröblich gegen das gesunde Volksempfinden verstiesse. Zu berücksichtigen ist insbesondere, wenn infolge der Vermögensverháltnisse der Beteiligten die Belastung des Haftenden mit einer Entschádigungspflicht besonders geringfügig, die Belastung des Geschádigten durch die Einbusse aber aussergewöhnlich schwer erscheint."