Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 4. szám

204 III. t.-c. 80. §-ához — nem nyújtott módot az oly hírterjesztés büntetőjogi üldözésére, amely csupán a gazdasági és a hiteléletet, mint ilyent támadja, a nélkül, hogy veszélyeztetné egyébként magának az államnak biztonságát. Ezzel szemben már az 1931. évi XXVI. t.-c. 9. §-a s még inkább az 1937. évi X. t.-c-nek az idézett §. helyébe lépő (és az 1938. évi XV. t.-c. 9. §-a, majd az 1940. évi XVII. t.-c. 1. §-a által hatályában kifejezetten fenntartott) 2. §-a az ország külső politikájának érdekét vagy a közrendet, vagy a köznyugalmat veszélyeztető hírterjesztéssel egyenrangú, önálló cselekményként pÖnalizálja az ország gazdasági helyzetét vagy hiteléletét károsan érinteni alkalmas hírterjesztést. 4. Az államellenes cselekményeken kívül ugyancsak az elhatárolás nehézsége merül fel a gazdasági bűncselekményeknek az ú. n. közveszélyű cselekményekhez való viszonyában. Oka ennek az, hogy ami a közveszélyű cselekmények jellemvonását teszi, nevezetesen, hogy az ily cselekmények elkövetőjének nem állván módjában a tett nyomán beálló károsodásnak terjedelmét eleve a személyeknek vagy a javaknak bizonyos körére korlátozni, azok a személyek meg nem határozott, sőt előre meg sem határozható körét teszik ki veszélynek,17 feltalálható a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban is, amelyek szintén a gazdálkodó alanyoknak a nemzeti gazdálkodásban egybefogott összesége ellen irányulnak. Éppen ezért : a közveszélyű cselekmények és a gazdasági bűncselekmények között nincs is elvi eltérés, olyannyira, hogy a „közveszély" felidézése szempontjából az utóbbiak egyik csoportját alkotják csupán a tágabb kört felölelő közveszélyű cselekményeknek Az utóbbiak fogalmi köre ugyanis annyiban tágabb, hogy közöttük tisztán az emberi életet és egészséget veszélyeztető magatartások is szerepelvén, vagyis olyanok, amelyek közvetlenül nem állanak vonatkozásban a gazdasági élettel, mint nem vagyoni jellegű deliktumok természetszerűen már eleve nem jöhetnek gazdasági bűncselekmények gyanánt számításba (ilyenek pl. a közegészség elleni bűncselekmények). Ellenben a nem tisztán személyi, hanem tárgyi (vagyoni) veszélyt felidéző közveszélyű cselekmények között — bár pusztán ebbeli jellegük okából természetszerűen nem minősülnek eo ipso gazdasági bűncselekményként — nagy számban találhatók fel gazdasági deliktumok. így a közellátást veszélyeztető jellegükre tekintettel gazdasági bűncselekmények adott esetben a közforgalom biztonságát veszélyeztető cselekmények, valamint azok, amelyek a közellátást bizonyos kórokozó anyagok terjesztésével a termeivények tág körére kiterjesztő módon veszélyeztetik (v. ö. az 1925. évi XLIV. t.-c. 17 V. ö. Liszt—Schmitt: Lehrbuch des d. Strafrechts 25. kiad. (1927) 707. 1.