Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Kolozsvári jogászok vitaülése a jogegységesítésről

175 Szövetkezeti joggyakorlat Szövetkezeti tag felmondási joga. Észrevételek két régebbi kúriai döntvényhez. — (8.) „A K. T. 235. §-ának feltétlen hatályú rendelkezésénél fogva a szövetkezeti tagnak jogában áll előleges felmondás mellett bármelyik üzleti évben a szövetkezet kötelékéből kilépni, a szövetkezeti alapszabályok tehát csupán ennek a jognak épségben tartása mellett szabályozhatják a felmondás idejét s a kilépés idejét, minélfogva az alperes szövetkezet alapszabályainak a felmondás, illetve a kilépés időpontját korlátozó intézkedése, mint a törvény parancsoló rendelkezésével ellentétes szabály nyilván érvénytelen." (Kúria P. IV. 356/1923.) — „A K. T. 235. §-át, amely szerint a négyheti felmondási idő csak akkor nyer alkalmazást, ha a felmondási idő és a kilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapíttatott, az állandóan követett bírói gyakorlat úgy értelmezte, hogy az alapszabályi megállapítás csak a mindenkori üzleti éven belüli felmondásra és kilépési időtartamra vonatkozik." (Kúria Pk. IV. 8058/1929—25. — Azonos a Bp. T. 10.606— 1929. sz. és a Bp. tsz. Cg. 2071/1935—110. sz. határozata.) Megjegyzés : A Kúria 1929-ben hozott határozata már rámutatott arra, hogy a 235. §-t a bírói gyakorlat értelmezi úgy, hogy a felmondás csak az üzleti éven belül történhetik. A 235. § tehát ezt expressis verbis nem mondja ki. Véleményem szerint a bíróság gyakorlata sem jogilag, sem gazdaságilag nem indokolt. A 2710/1934. M. E. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1934 március 24-i száma) a bírói gyakorlatban megnyilvánuló elvet megtöri és az öröklakásszövetkezeteknél azt az abszolút felmondási jogot korlátozza. Az öröklakásszövetkezeteknél a tag üzletrészeit csak akkor mondhatja fel, ha vagy egy másik tag az üzletrészeket átveszi, vagy egy új tag jegyez ugyanannyi üzletrészt és a szövetkezet az illetőt tagul felveszi. De még e feltételekhez is hozzáteszi a rendelet, hogy az új tagnak a jegyzett üzletrészekre a szabályszerű befizetéseket teljesítenie kell, mert különben a felmondás nem válik hatályossá. A felmondás korlátozása azonban nemcsak az öröklakás, hanem egyéb szövetkezeteknél is indokolt. így pl. a közös cséplőgép tartásra, közös raktártartásra alakult szövetkezetekre nem közömbös, hogy a tag tagsági minőségét megszünteti-e vagy sem, mert így a közös cséplőgép-szövetkezetnél egy tag felmondása a szövetkezet felszámolásának előmozdítására alkalmas. A Kuncz-féle szövetkezeti törvénytervezet 87. §-a az alapszabályokra bízza, hogy a felmondási időt 2 évben állapíthassa meg, de módot ad arra, hogy a szövetkezet alapszabályszerűen a kilépést 10 évre ki is zárhatja. Ez a fakultatív lehetőség teljesen kielégítő, mert a szövetkezetek egyik típusánál elegendő a 2 év, a másik típusánál pedig indokolt és szükséges lehet a 10 év. Ennél hosszabb megkötöttség sem méltányos, sem indokolt nem volna. De lege ferenda : helyesnek mutatkoznék a gazdaságilag kifogásolható bírói gyakorlatnak törvényes úton való megváltoztatása és legalább a speciális szövetkezeteknél a felmondási jog korlátozásának megengedése. G—cz. Bejegyzés előtti ügylet, cégjegyzés módja. — (9.) A II. r. alperes az F/2, jelű okiratot a nem vitás tényállás szerint akként írta alá, hogy cégszövegét egy igazgatósági tag ellenjegyezte. A felperes az okiratba foglalt választottbírósági szerződés érvénytelenségét azon az alapon vitatta, hogy az ügyletkötés idején a szövetkezet cégének a bejegyzése nem lévén közzé-