Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Hitelvédelem

160 tott gondos vezetésnek, a saját és idegen tőke arányának, a kötelezettségek várható lejárati ideje és a vagyontárgyak mobilizálási lehetősége közti kongruenciának, a különböző lejáratú és természetű kihelyezések megfelelő proporciójának biztosítása vagy magukban a törvényekben nyer közelebbi szabályozást, vagy pedig és ez a gyakoribb eset, az államhatalom által erre kijelölt intézmény hivatott időről-időre instrukciókat adni e kérdésekben. Az utóbbi megoldás nyilván célszerűbb, mert inkább megadja a lehetőséget a mindenkori gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodásra. A hitelintézetek működésének állandó ellenőrzését az állam vagy az államhatalom által erre kijelölt intézmény közegei, vagy pedig a hitelintézet által szabadon választható, de az intézettől független könyvszakértők revíziója biztosítja az egyes banktörvények szerint. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az intézetek a rendes évi mérlegükön kívül meghatározott időközönként vagyoni és üzleteredményi kimutatásokat tartoznak benyújtani az állam által erre kijelölt szervhez. Hazánkban az utolsó húsz év folyamán a Pénzintézeti Központ revíziós jogköre fokozatosan valamennyi tagintézetére kiterjesztetett. Ezenkívül a hitelintézetek havonta vagyonkimutatást kötelesek a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzintézeti Központhoz benyújtani s e mellett a Magyar Nemzeti Bank kívánságára bármikor tartoznak vagyoni helyzetükről, üzletmenetükről és egyes ügyleteikről felvilágosítást adni. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ elnökeit együttesen vétójog illeti meg a hitelintézeti vezetők kinevezésével kapcsolatban. Tekintettel arra a nagy fontosságra, amely mind gazdasági, mind pedig szociálpolitikai és kulturális szempontból a takarékbetétgyűjtéshez fűződik, érdemes közelebbről vizsgálnunk a banktörvényeknek a takarékbetétek biztosítására vonatkozó rendelkezéseit. A bolgár banktörvény az átvett takarékbetétek 10%-ának a Nemzeti Banknál tartalékként való elhelyezését írja elő és csőd esetén a takarékbetéthitelezők e tartalékra nézve elsőbbségi joggal bírnak. A svájci banktörvény feljogosítja a kantonokat arra, hogy a területükön lévő bankokhoz befizetett takarékbetéteket egyenként legfeljebb 5000 svájci frank erejéig a bank értékpapírjain és követelésein törvényes zálogjoggal biztosítsák. A német banktörvény szerint a takarékbetéteket a többi kihelyezésektől elkülönítve kell kihelyezni és a takarékbetétüzletnek, tehát az átvett betéteknek és a fedezetül szolgáló kihelyezéseknek könyvelése az egyéb üzlet könyvvitelétől teljesen elkülönítendő. Ugyané gondolat érvényesült, ha nem is szorosan a takarékbetétüzletre, hanem a trustüzletre nézve az Egyesült Államok Banking Act-jében, amely a trustee-ként működő bankot kötelezi arra, hogy az így átvett s az azok kihelyezéséből származó vagyontárgyakat egyéb vagyonától elkülönítve kezelje és könyvelje. Az* így elkülönítve kezelt és könyvelt vagyontárgyakra a bank