Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - Az árszabályozás elvi alapjai

151 ság mely cikkek szabályozása mellett szól. A fogyasztás körében ugyanis nemcsak gazdasági, hanem legalább oly mértékben társadalmi és hagyomány szerű szempontok is érvényesülnek. Mindenképpen elkerülendő oly helyzet kialakulása, amelyben a magasabb igényekkel rendelkező értékes társadalmi rétegek —- mint pl. a tisztviselői osztály — el lennének zárva a korábban megszokott polgári életkeretek fenntartásától azért, mert az általa fogyasztott egyes cikkek közszükségleti jellege nem nyer megállapítást s így azok árai korlátozás alá nem esnek. Lehetséges azonban, hogy közérdekű szempontok kívánják egyes cikkek fogyasztásának áremelés útján való korlátozását. A jelen viszonyok között elsősorban a behozatallal kapcsolatos nehézségek tehetik ezt indokolttá. Ilyenkor a helyes megoldás az, hogy a szükségesnek tartott áremelés előnyeit ne egyesek élvezzék. Ez a szempont érvényesült pl. újabban nálunk a tea- és kávéárak nagyarányú emelésénél. A meglévő anyagkészlet s a várható behozatali lehetőségek mellett az egész fogyasztóközönség folyamatos, állandó ellátására e cikkekben gondolni nem lehetett. A legmegfelelőbb megoldásnak ehhez képest oly jelentékeny, a vételár 200%-ára rúgó illetékeknek bevezetése mutatkozott, amelyek messzemenő forgalomkorlátozó hatást gyakoroltak a nélkül, hogy az áremelés előnyeit azok élvezhették volna, akik történetesen e cikkekből nagyobb készletekkel rendelkeztek. Egyébként a már ismertetett árrögzítő rendelet, amely jelenlegi árszabályozási rendszerünk alapja, túlment a közszükségleti cikk fogalom-meghatározásán is akkor, amikor — néhány idényszerű mezőgazdasági cikk kivételével — valamennyi mezőgazdasági és iparcikk árát megrögzítette. E rendelkezéssel voltaképpen az 1920 : XV. t.-c-nek a közszükségleti cikkekre korlátolt rendelkezései — gyakorlati alkalmazásuk szempontjából — további bővülést nyertek. Az árrögzítés — a szerény számú kivételtől eltekintve — az áruforgalom teljes körét felöleli s ezzel egyben az árszabályozás körébe is vonja. így az a gazdaságpolitikai felismerés, hogy az árszabályozás hatékonyságát, rendkívüli viszonyok között, csak annak az áruforgalom egész területére kiterjedő érvénye biztosíthatja, jelenlegi árszabályozásunknak egyik alapvető elvévé vált. Kacsoh Bálint