Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 3. szám - A jogtudomány átalakulása oknyomozássá

129 TANULMÁNYOK A jogtudomány átalakulása oknyomozássá Amidőn a természettudományok Kepler és Galilei vezetésével elkezdették tervszerűen kutatni a természeti jelenségek előidéző okait, az emberi elme előtt egy addig teljesen ismeretlen eszméitető tevékenység tárult fel. Ez persze nem akadályozta meg azt, hogy az ú. n. „leíró természettudományok" még évszázadokon át megelégedjenek birodalmuk kimeríthetetlen képződményeinek leírásával és rendszerbe foglalásával. De még ezek a tudományok is megérezték régóta annak szükségét, — és tudományos technikai eszközök segítségével képesekké is váltak arra — hogy anatómiai és fiziológiai irton az életösszefüggésekbe hatoljanak és a létezők fejlődését, valamint létre jövetelük okait kutassák. Hasonlóképpen sikerült az orvostudománynak — miután egy időelőtt dogmává merevedett rendszert félretolt — kimutatni és szembeszökővé tenni a jelenségek alapokára irányuló kutatásoknak termékenységét. A jogtudomány, akárcsak az orvostudomány, az élettel foglalkozik. Csakhogy a jogelemzés az emberek együttélését figyeli és így az alapszemléletnek ez az eltolódása tevékenységét tisztán ^szellemivé'' teszi. Éppen ezért az a gondolat, hogy a jogkutatást is oknyomozássá alakítsuk át, első tekintetre idegenszerűen, sőt elrettentőén hat. Mert azt a látszatot kelti, hogy a jogot magas trónjáról le akarja rántani. Holott itt csak az a törekvés jelentkezik, amely az életet mélyebben akarja átszántani. Amely a jognak legfinomabb rezdüléseiben is szabad teret kíván teremteni és uralmát az élettel való szorosabb kapcsolattal is megerősíteni. Persze a jogtudománytól ez az igyekezet még mindig igen távol áll. Mert ez a tudományág alapjában véve görcsösen ragaszkodik a csupán „rendező tudomány" jellegéhez. Ezenkívül megelégszik azzal, hogy a jogalkotásokat leírja és olyan fogalmakba szőjje, amelyek a polgárjogot nyert külső szempontok alapján nyerhetők és e fogalmakat olyan rendszerbe foglalja, amely ugyanezeknek a szempontoknak uralma alatt áll. Holott az ókorban is megtalálhatjuk az alapot ahhoz, hogy ebből az igen csekély elmélyedést lehetővé tevő álláspontból kilábaljunk. Már akkor felismerték a jognak az élettel való okozati összefüggését. Mert észrevették, hogy a jogot mindenekelőtt az egyes emberek szükségletei és érdekei hozzák létre és alakítják ki. A mult században az akkor feltörő gőztechnika szükségletei kényszerítették a jogot arra, hogy a gazdasági életnek a részvénytársaságban bocsássa rendelkezésére a nagy tőkefelszívó gépezetet. Ha ennek a társaságnak belső felépítését vizsgáljuk, nyomban 9