Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A "veszély" kérdése adás-vételnél a római jogban. Custodia felelősség [könyvismertetés]

120 kiadásnak mindössze néhányszáz oldalára beszorítani csakis úgy lehetett, hogy mindenből csupán a legfontosabbakat, nevezetesen azokat a tudnivalókat adja, amelyekre a mindennapi életben állandóan szükség van. Sűrűn hivatkozik a jogforrásokra s ezáltal annak számára, aki közelebbi részleteket kíván megtudni, módot ad a jogforrások fáradságnélküli félkutatására. A biztosítási szerződés megkötésével kapcsolatos jogi problémákat vet fel Prof. Lutz Richter (Betrachtungen zum Abschluss des Versicherungsvertrages. Leipziger Rechtswissenschaftliche Studien Leipzig, 1940. 27. o.). A biztosítási szerződés több tekintetben különbözik egyéb szerződések jogi természetétől. Németországban külön törvény szól a biztosítási szerződésekről, amely törvénynek különösen az 5. §-a körül fejlődött ki élénk jogi irodalom. A szerző is a biztosítási szerződéseknek egyéb szerződésekkel szemben mutatkozó különleges vonásait emeli ki. Hasznos olvasmány azoknak, akik a biztosítástudomány alapvető jogi problémái iránt érdeklődnek. Az új társulati adó német nyelven. A Baselban kiadott : „Dos internationale Steuerrecht des Erdballs" című gyűjteményes munka most megjelent kötete tartalmazza : ,,Gesellschaft-(Körperschaft) Steuer in XJngarn" című közleményt, amelynek szerzője Dr. Klug Emil budapesti ügyvéd. A közlemény különlenyomatban is kapható. Folyóiratszemle A Magyar Jogi Szemle mult évi december havi számában első helyen hozza Vladár Gábornak, a Magyar Nemzeti Klubban 1940 november 20-án „Fejlődik-e jogunk vagy tesped f" címen tartott magasszínvonalú előadását. Vladár Gábor, aki mint az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának a vezetője, a leghivatottabb helyről szemlélheti a magyar jog fejlődését, előadásában főképpen az utolsó két évtized jogalkotását vizsgálta meg abból a szempontból, hogy jogunk milyen mértékben reagál azokra a modern eszmékre, amelyeket a jog szempontjából is értékeseknek lehet elfogadni. Korunk értékes vezetőeszméit ezekben látja : a) az összeségi, eszme, b) a rideg önzés visszaszorítása, c) a családvédelem, d) a népi gondolat és e) a jognak dinamikus szemlélete. Konkrét példákkal mutat rá, hogy jogfejlődésünk hatalmas lépésekkel halad az összeségi gondolat irányában és kellően érzékeny az evangéliumi szeretet, a családvédelem, a népi gondolat és a jognak dinamikus szemlélete iránt is. — Ugyané számban dr. Zsembery István azt a kérdést vizsgálja, hogy az újítás (novatio) milyen hatással van a bíróilag nem érvényesíthető kamatkövetelésekre? A „Devisenarchiv" 1940 december 3-i számában Waldemar Kopp (Berlin) a „devizakülföldi és devizabelföldi" fogalmak kérdésével foglalkozik. A német devizarendelkezések — hasonlóan más államok szabályozásához -— a devizabelföldi vagy külföldi jelleget a lakhely szerint állapítják meg. A német bíróságok a lakhely megállapításánál •— a devizaügyekben — nem a magánjog, hanem az adótörvények szabályait alkalmazzák ós nemcsak a lakbérlet fennállását, hanem az összes körülményeket is mórlegelik.