Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A "veszély" kérdése adás-vételnél a római jogban. Custodia felelősség [könyvismertetés]

121 A Deutsches Recht 45/46. számában Dr. Kari Ludwig Kempermann a „közületi segély" (Gemeinschaftshilfe) kérdéséről ír. Közületi segélynek nevezi a német törvényhozás azoknak az intézkedéseknek az összeségét, amelyek valamely gazdasági önkormányzati szerv anyagi segítségével biztosítják a háborús gazdasági okokból beszüntetett üzemeknek fennmaradását és karbantartását. A szükséges anyagi eszközöket az érdekelt szervezetek tagjaik kereseti adójának (Gewerbesteuer) 50%-áig saját erejükből, tehát tagjaik hozzájárulásából kötelesek fedezni. Ha ezek az eszközök nem elegendőek, úgy a még szükséges anyagiakat a birodalom bocsátja rendelkezésre. A lap f. évi 1. számában Dr. Hermann Weitnauer (Berlin) az értékállandósági záradékok leépítésének a kérdésével foglalkozik. Prof. Dr. Wilhelm Herschel pedig a jogi dinamizmusnak a kamat megállapításában való szerepével foglalkozik. A kamat magasságának a megállapítása rendszerint hosszú időre előre történik ; a gazdasági viszonyok változásával a múltban megállapított kamat mérve elviselhetetlenné, „erkölcstelenné" válik. A jog dinamizmusának a feladata az, hogy utólag az egyensúlyt ismét helyreállítsa. A cikkíró részletesen foglalkozik a kamatleszállítás módjaival, valamint a leszállítási igény érvényesítésének lehetőségeivel. A Rechtsspiegel der Wirtschaft 1940 december 5-i számában Dr. Matzke (Berlin) a közkereseti társaság tagjai, valamint a betéti társaság beltagjai utó- és előörököseinek jogállásával foglalkozik. Hasonlóan a K. T. rendelkezéseihez, a németbirodalmi H. G. B. értelmében a közkereseti társaság, valamint a betéti társaság megszűnik, ha valamelyik tagja, illetőleg beltagja meghal, hacsak a társasági szerződés másképpen nem rendelkezik. A szerződés kétféleképpen rendelkezhetik : a) az elhunyt tag a társaságból automatikusan kiválik s a társaság nélküle tovább működik, b) az elhunyt tag helyébe örökösei lépnek. Ez utóbbi esetben, hacsak „egyszerű örökösökről" van szó, nem merülnek fel különösebb problémák. Több megoldásra váró kérdés merül fel azonban, ha az elhunyt tag elő- és utóörökösöket rendelt. Az általános nézet az, hogy a társasági tagként az utóörökség megnyíltáig csak az előörökös léphet be, őt azután automatikusan az utóörökös követi. A Deutsche Justiz 1940. nov. 22-i számában Amtsgerichtsrat dr. Sprey (Magdeburg) azt a nálunk is többször vitatott kérdést veti fel, hogy a szolgálati illetményeknek, illetőleg azok engedményezhető részének előre való engedményezése esetén az illetményekre utólagosan vezetett foglalás az illetményeknek lefoglalható vagy le nem foglalható részét terheli-e ? A bírói gyakorlatban újabban mutatkozó, más irányú jelenségekkel szemben véleménye az, hogy ki kell tartani a mellett az alapelv mellett, hogy az adós önkényes rendelkezésekkel nem vonhatja el illetményeit a hitelezői elől s így az illetményeknek előre való engedményezése vagy a fizetési előleg a harmadadós által elsősorban az illetmény le nem foglalható részének a terhére számolandó el.