Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A külföldiek magyarországi érdekeltségeinek elidegenítése tárgyában kibocsátott 8290/1940. M. E. számú rendelet és a magyar devizajog

polgárok javára teljesített fizetés kezelése és a felhasználás engedélyezése nyert az eddigi rendelkezésektől eltérő szabályozást. Torday Lajos „Szövetkezeti keret eladó" Az életből vett egyetlen példa néha döntőbb bizonyíték egy jogszabály vagy törvény elavult volta mellett, mint akármilyen nagy tudással és logikával felépített érvelés. A törvényeket, jogszabályokat az élet megfellebbezhetetlen érvénnyel hamar levizsgáztatja s a jó jogalkotás nem késlekedhetik soká a megváltoztatásukkal, ha olyan eseteket tapasztal, amelyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy alkalmatlanok a velük rendezni kívánt életviszony helyes rendezésére. A kereskedelmi törvénybe foglalt magyar szövetkezeti törvény hamar megbukott az élet vizsgáján. Azzal, hogy csak nagy vonásokban, keretszerűen rendezi a szövetkezeti intézményt, lehetőséget adott ugyan a szövetkezeteknek az élet igényeihez alkalmazkodó, előre nem látható fejlődésére, de ugyanakkor lehetőséget adott a szövetkezeti mozgalomnak rengeteg sokat ártó álszövetkezetek elburjánzására is. Megváltoztatásának sürgetése olyan erős volt már a kilencszázas évek elején, hogy már akkor új alapokon felépülő kész törvényjavaslattal állt a közvélemény elé Nagy Ferenc, a budapesti egyetem kereskedelmi jogi professzora. Tanszéki utóda, Kuncz Ödön, három évtizeddel később korszerűbb, újabb javaslatokat készített, az új szövetkezeti törvény megalkotása azonban egyre késik. Hiába bizonyítja be az élet számtalan példája, hogy a szövetkezet megjelölést nagyon sok olyan vállalkozás viseli, amelyeknek az igazi szövetkezetekhez semmi közük. Az álszövetkezeteknek egy jellegzetes esete mutatkozik be abban az apróhirdetésben, amely az egyik napilapban nemrég megjelent. A hirdetés szerint : „Szövetkezeti keret a részjegyállomány megváltásával tehermentesen eladó. „Minden iparra jogosult 11.738" főkiadóba." A jogásznak négy vonatkozásban érdemes elgondolkodni ezen az „életből vett" eseten : 1. Szövetkezeti keret eladó. 2. A részjegyállomány megváltása. 3. Minden iparra jogosult. 4. Ez a „tranzakció" az ellenőrzés tökéletlensége miatt vihető csak keresztül. Ad 1. Szövetkezeti közgazdák tanítják s a jól működő szövetkezetek hosszú sora bizonyítja, hogy az igazi szövetkezet nem kereső, haszonszerző, hanem ú. n. szükséglet fedező gazdálkodás. Azért létesül, hogy a benne tömörült tagok ilyen vagy amolyan azonos szükségletüket rajta keresztül előnyösebben kielégítsék, kiküszöbölve a tömörülés által a közvetítőket s a nagyban vásárlás vagy eladás előnyeit szerezve meg maguknak. Lényegéhez tartozik, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenysége a tagok gazdaságának