Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - Hozzászólás a beszerzési szerződések és az árszabályozás kérdéshez

88 kötelező erővel a bírói ítélet. A perben való részvétellel a szakmabeli egyesülések feltárják, hogy a per tárgyát képező ügynek mi a kihatása a szakmabeli közös érdekekre és ilymódon a magánosok között folyó perben a magasabb közérdekű szempontokat érvényesítik. Természetes, hogy a beavatkozó szakmabeli egyesülés a bírónak segítségére kíván csak lenni, hogy a perben szereplő érdekek fölött a közösség és a termelés érdeke jusson szóhoz. A perben vitás kérdést tehát ebből a szempontból világítja meg, akárcsak a szakértő is csak felvilágosításokkal szolgál egyes kérdésekben, de nem vesz részt az ítélethozatalban, amely jogászi feladat. Az ülnökök bevonásával működő vegyes összetételű bíróságok helyett az új perrendi kódex a tiszta jogászi ítélkezést hirdeti és a bíróságon kívül álló tényezők szerepét az egyes szakkérdések megvilágítására korlátozza. 8$ Grandi igazságügyminiszter jelentésében —• mellyel a törvénykönyv tervezetét a király elé terjesztette —- az új peres eljárást röviden ekként jellemezte : „Olyan kell, hogy legyen a peres eljárás szerkezete, hogy világosságával felkeltse a polgárok bizalmát, akik igazságot keresnek ; ezt azáltal akartam elérni, hogy a pernek, amennyire technikailag csak lehetséges, ugyanazt a könynyedséget és gyorsaságot adtam, amellyel az életben a kereskedelmi ténykedések bonyolódnak le és ugyanazt a közvetlenséget és rövidséget, amellyel az üzletemberek intézik az ügyeiket, azzal a megvetéssel a haszontalan üres beszéd iránt, amit a dolgozó nép érez, melynek vesztenivaló ideje nincsen. Emberibbé kell átváltoznia az egész pernek, hogy a nép előtt ne valami kabalaszerű ceremóniának tűnjék fel, melyben csak a beavatottak tudnak eligazodni, hanem egy elérhető menedéknek, melyet az állam mindazoknak számára létesít, akik hisznek az igazságban és akiknek más jogcímük a meghallgatásra nincsen, mint a józan eszük és a becsületes szívük." Komin Ferenc Hozzászólás a beszerzési szerződések és az árszabályozás kérdéséhez. Szerző a Gazdasági Jog januári számában a kereskedelmi szerződések különleges csoportjának minősíti az árubeszerzési és nyersanyagbeszerzési szerződéseket. Szerzőnek ezt a felfogását csupán gazdasági szempontból látom indokoltnak, jogi szempontból azonban nem tudok különbséget tenni a beszerzési szerződések és a kereskedelmi életben ismert adásvételi kötlevélek között. Végeredményben minden adásvételi kötés árubeszerzést céloz és teljesen közömbös, hogy a kötés készárura vagy nyersanyagra vonatkozik. Ugyanez a helyzet, ha az ügyet az árszabályozás kérdésével hozzák összefüggésbe.