Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A polgári peres eljárás olaszországi reformja

85 A fellebbezési fokon, vagy csak egyetlen fokban meghozott ítélet megváltoztatását lehet kérni az eljárt bíróságnál, de csak egy ízben (revocazione, 395. §). A megváltoztató ítélet ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint a megváltoztatott ítélet ellen.3 III. A végleges döntés gyors kieszközölhetése a vezérlő szempont az egész szabályozásban. Ez nyilvánul meg mindenekelőtt a hatáskör és illetékesség kérdésében, hogy ebben az előkérdésben ne maradjon sokáig bizonytalanság. A hatáskör és illetékesség kérdésében külön jogorvoslatot enged és amennyiben a fél jogorvoslattal kíván élni, az elsőbírói ítéletet, ha csak a hatáskör és illetékesség kérdésében határozott, kizárólag azzal támadhatja meg, míg ha a per érdemében is határozott, úgy jogorvoslat külön is használható, csupán a hatásköri kérdésben, vagy együttesen úgy a hatásköri, mint az érdemi kérdésben (42. és 43. §). A külön jogorvoslat a hatáskör szabályozása iránt közvetlenül a legfőbb bírósághoz tartozik, amelynek ítéletével véglegesen elintézést is nyer (41. és 47. §). Ha a fél illetékességi kifogást emel, tartozik egyúttal megjelölni az illetékes bírót is és amennyiben a kifogásnak hely adatik, az általa megjelölt bíró fog a perben eljárni. Ugyanez az eredmény, mellőzik ; de ilyen esetben csak jogszabály megsértése vagy téves alkalmazása képezheti a támadás alapját. A részítéletek csak a végítélettel együtt támadhatók meg megsemmisítési keresettel." 3 „A fellebbezési fokon vagy egyetlen fokban meghozott ítéletek megtámadhatók visszavonási keresettel : 1. ha az ítélet az egyik félnek a másik fél kárára elkövetett csalásának az eredménye, 2. ha az ítéletet olyan bizonyítékok alapján hozták, melyeket hamisnak ismertek be vagy nyilvánítottak az ítélethozatal után, vagy a pervesztes fél nem tudta, hogy azokat már az ítélethozatal előtt hamisnak ismertek be vagy nyilvánítottak, 3. ha az ítélethozatal után találtak egy vagy több döntő okiratot, melyet a fél a perben nem érvényesíthetett akár vis maior, akár az ellenfél ténye következtében, 4. ha az ítélet az iratokból vagy a bizonyítékokból megállapíthatólag ténybeli tévedés eredménye. Ilyen tévedés forog fenn, mikor a döntés olyan tény feltételezésén alapszik, melynek valósága kétségtelenül kizárt, vagy pedig amikor egy olyan tény nemléte tételeztetett fel, melynek valósága tényleg megállapítást nyert és úgy az egyik, mint a másik esetben, ha ez a tény nem képezett olyan vitás pontot, melynek tekintetében az ítéletnek határoznia kellett, 5. ha az ítélet ellentmond egy korábbi ítéletnek, mely a felek között ítélt dolgot képez, hacsak nem határozott a vonatkozó kifogás felett, 6. ha az ítélet a bíró csalásának az eredménye, amit jogerőre emelkedett ítélet megállapított."