Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A polgári peres eljárás olaszországi reformja

84 végett a tanács elé terjeszti az ügyet. Ilyen pl. a vitás hatásköri kérdésben való döntés. A törvényszéki eljárásnak ebben a kettős tagozatában számos jogorvoslati kérdés is megoldást nyer. A vizsgálóbíró végzései ellen ugyanis helye van felfolyamodásnak (reclamo contro ordinanze), amely fölött a tanács határoz (357. §). A pernek ez a kettős tagozata azonban megoldást jelent mindenekelőtt abban az elvi kérdésben, hogy a törvényszéki eljárás egyesbíró vagy társasbíróság elé tartozzék-e ? Az egyesbíró személyes munkája az ügy gyors és alapos kivizsgálását jobban szolgálja, míg az ítélkezésben a tekintélyt és a pártatlanságot a társasbíróság valósítja meg. Minthogy az új peres eljárás lehetővé teszi, hogy a vizsgálóbíró a peres feleket személyes megjelenésre kötelezze (117. §) és őket meghallgassa, továbbá, hogy bizonyítékok beszerzéséről maga is gondoskodjék, hogy a szükséghez képest szakértőt alkalmazzon, a törvényszék tanácsa már egy teljesen tisztázott tényállás fölött és a feleknek véglegesen megfogalmazott kérelme tárgyában mondhat ítéletet. Minthogy a pernek ezen új szabályozásában a bíró nincsen tétlenségre kényszerítve, hanem maga is tevékenyen részt vesz a perben, a pernek ezen kimerítő elsőfokú tárgyalása mellett a fellebbezés folytán megtartott másodfokú tárgyalás csak arra szorítkozik, amit az elsőfokon már előadtak. A fellebbezés (339. és 345. §) nem használható fel arra, hogy a fél ott érvényesítse és terjessze elő azokat a kérelmeket és előadásokat, melyeket az elsőbíróság előtt elmulasztott. Röviden tehát a fellebbezési eljárás nem a pernek újból való lefolytatása, hanem a már lefolytatott elsőfokú pernek a felülvizsgálata. Ez annál inkább megtehető, mert minden másodfokon hozott ítélet, vagy egyetlen fokon hozott, tehát fellebbezéssel meg nem támadható elsőfokú ítélet ellen — kivéve a békebíró ítéleteit —• jogorvoslatnak van helye a harmadfokú bírósághoz (ricorso per cassazione, 360. §). Rendkívül leegyszerűsíti és meggyorsítja az egész eljárást az a körülmény, hogy a per súlypontja az elsőfokon van és hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után azonnal a harmadfokhoz is lehet folyamodni jogorvoslatért, mert a felek közösen a fellebbezés elhagyásával jogszabálysértés miatt közvetlenül a legfőbb bírósághoz fordulhatnak (revisio per saltum).2 2 „A fellebbezési fokon vagy egyetlen fokban hozott végítéletet, kivéve a békebíró ítéleteit, meg lehet támadni megsemmisítési keresettel: 1. a bírói hatáskör hiánya miatt, 2. az illetékességi szabályok megsértése miatt, ha az illetékesség szabályozása nem volt kötelező, 3. jogszabály megsértése vagy téves alkalmazása miatt, 4. az ítélet vagy az eljárás semmissége miatt, 5. az ítélethozatal szempontjából döntő tény vizsgálatának elmulasztása miatt, ha ez a felek közt vita tárgyát képezte. A törvényszék megfellebbezhető ítéletét megsemmisítési keresettel ezenkívül meg lehet támadni, ha a felek közös megegyezéssel a fellebbezést