Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A polgári peres eljárás olaszországi reformja

83 az állami igazságszolgáltatás van jelen és ezért felöleli az összes polgári peres eljárásokat, így a munkaügyi bíráskodás külön eljárási szabályait is tartalmazza. 3. A polgári per az új kódexben történt szabályozás értelmében nem magánügy többé. A fasiszta rendszernek egyik fő jellemzője, hogy az államhatalom a magánélet területén is érezteti jelenlétét. Ahogy az anyagi jogban az egyéni cselekvőség visszaszorításával érvényesül az állami befolyás, úgy a peres eljárásban a bíró szerepe nyer tért a felek akaratának rovására. A munkaügyi perekben a közérdek érvényesülése céljából a szakmabeli egyesülések (associazione sindacale) vesznek részt, de az általános magánjogi perekben is, ha a közérdek úgy kívánja, résztvesz az államügyész. A bírót olyan messzemenő hatalommal ruházza fel, mint az ítélkezés állami szervét, hogy a felek akaratával ellentétben is hivatalból el tud járni az igazság kiderítése végett, hogy az ítélkezésben a jognak egy magasabb eszméje valósulhasson meg. Ez nem jelent szakítást a felek rendelkezési elvével (112. §). A polgári per továbbra is a felek rendelkezési elvén nyugszik, a felek a per urai maradnak, minthogy a közönséges polgári perben általában olyan jogról van szó, melyről a fél szabadon rendelkezhetik. Célszerűségi szempontból el kellett ismerni ez alkalommal is, hogy a félnek a perhez fűződő egyéni érdeke és a per tárgyát képező tényállásról való teljes és határozott ismerete nyújtja a legfőbb biztosítékát a helyes ítélkezésnek. De a perbírónak kezébe adott hatalmi eszközök másfelől azt a célt szolgálják, hogy a per ne váljék játékszerré a felek kezében, az ügyesebb fél ne használhassa fel azt a maga javára, hanem a perbíró derítse ki a valódi tényállást és az ítéletét ne a feleknek az aktákban lefektetett előadására, — allo stato degli atti — hanem a kiderített tényállásra és a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredményére alapítsa (116. §). II. A szóbeliség és a közvetlenség teljes megvalósítása végett a törvényszéki per két eljárási szakra oszlik, mert míg az ezer líráig terjedő értékű perben a békebíró (conciliatore), a tízezer líráig terjedő értékű perekben a járásbíró (pretore) jár el, addig a törvényszék mindig hármas tanácsban ítélkezik. A per előkészítését és a bizonyítás felvételét a törvényszéki eljárásban a tanács egyik tagja, a vizsgálóbíró (giudice istruttore) végzi el és csak az általa már tisztázott tényállás és a feleknek szabatosan meghatározott kérelmei kerülnek a tanács (collegio) elé, ítélethozatal céljából. Természetesen a tanács a vizsgálóbíró bármely határozatát a fél kérelmére felülvizsgálhatja és ha az ügy kiegészítését szükségesnek találja, a vizsgálóbírót további eljárásra utasíthatja. Ugyanígy, ha a vizsgálóbíró az előtte folyó eljárásban valamely előkérdés elintézését szükségesnek találja, az abban való határozathozatal