Gazdasági jog, 1941 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1941 / 2. szám - A háborús gazdálkodás Európában. Baranyai Lipót beszéde a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén

A háborús gazdálkodás Európában — Baranyai Lipót beszéde a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésén — Tisztelt Közgyűlés ! Tavaly ilyenkor — a Főtanács akkori jelentését kommentálva — rámutattam arra, hogy az akkor már több hónapja tartó háború Európát sok gondot okozó, nehéz gazdasági probléma elé állította. A probléma lényegét akkor abban jelöltem meg, hogy ki kell elégíteni a honvédelem szükségleteit, de ugyanakkor éber figyelemmel kell ügyelni arra, hogy egyfelől a termelés, másfelől a felfokozott fogyasztás között egyensúly tartassék. A Főtanács ezévi jelentése azt mutatja, hogy maga a probléma lényege nem változott, a belőle eredő nehézségek azonban az idő múlása folytán megnövekedtek. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy ugyanakkor a jelentkező nehézségek leküzdésére szolgáló ellenrendszabályok köre bővült és hatásfokuk megnövekedett. Ha ezeken a rendszabályokon végignézünk, azt látjuk, hogy abból a látszólagos összefüggéstelenségből, amelyben a tett intézkedések sokasága jelentkezik, a motívumoknak és a céloknak egészen határozott koncepciója bontakozik ki. Lényeges haladást látunk akkor is, ha a közvélemény alakulását vizsgáljuk ; a gondolatok és a fogalmak tisztázódása itt is megindult, sok téves felfogás van elosztóban és az az érzésem, hogy a társadalom mindenütt több megértéssel és főként több alkalmazkodó készséggel követi a helyzet alakulását. Mi a magunk részéről örömmel látjuk a közfelfogásnak ezt a tisztulási folyamatát ; nemcsak azért, mert közelebb viszi a világot a helyzet és a problémák felismeréséhez, hanem főként azért, mert hatályosabbá teszi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormányok és a jegybankok a gazdasági élet folyamatos rendjének a biztosítása érdekében Európaszerte kifejtenek. Megpróbálom, hogy sorra vegyem a hadigazdálkodás egy-két olyan kérdését, amelyek alapvető aktualitással bírnak és amelyekben — úgy látom — a dolgok helyes megítélése a szakkörökben és a publikumban egyaránt jelentősen előbbre jutott. Mindjárt megjegyzem, hogy ezek a kérdések nem a magyar gazdasági élet speciális kérdései, hanem egész Európát illetik. Tudjuk, hogy Európának az Oroszországtól nyugatra eső felében kerek 400 millió ember él. Ennek a lélekszámnak háromnegyedrésze áll vagy állott hadban és folytat hadigazdálkodást ; természetes, hogy a lakosság fennmaradó egynegyedrésze nem élhet lényegesen jobban