Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

645 felelő" távolságban vannak ; talán megadja a feleletet erre a kérdésre az a gyakorlat, amely az 1920 : XXXVI. t.-c. nyomán kifejlődött. Hogy a zsidó-ingatlanoknak átengedésre kijelölése milyen sorrendben történjék, arra dr. Hajdú István földművelésügyi miniszteri osztálytanácsosnak a TÉBE kiadásában megjelent 132 oldalas ,,A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek magyarázata" című munkája ad részletes felvilágosítást. Sorrendi utalás van még a törvény 12. §-ának (3) bekezdésében a házhelyekkel kapcsolatos csereingatlanok tekintetében. Ez a szakasz már határozott sorrendet állapít meg. A házhelyekkel kapcsolatos csereingatlan céljára átengedésre kötelezési eljárásnak elsősorban a parlagon lévő és zsidó-ingatlanok tekintetében van helye, másodsorban a vállalatok, a külföldön tartózkodók és a nem magyar állampolgárok ingatlanai következnek, ezek után a hitbizomány, közbirtokosság, volt úrbéres közösség, egylet, alap, alapítvány, jogi személy s végül az egyház ingatlanai. A házhelykérdés rendezését minden más kérdésnél fontosabbnak tartja a törvény. Kitűnik ez abból is, hogy a sorrendet határozottan kijelölte s hogy a házhely céljára olyan ingatlanokat is átengedésre kijelölhetőnek minősített, amelyek a törvény egyéb céljainak megvalósítására érintetlenül hagyandók. 3. A törvény részletesen megjelöli —• százalékos számítással — azt, hogy a 300 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági művelés alatt álló részből mi jelölhető ki átengedésre s egyben megállapítja a kedvezményeket és a kivételeket is. A kivételeknek és kedvezményeknek értelmezése körül ma még kérdés merülhet fel, ezekre azonban remélhetőleg feleletet fog adni a végrehajtási utasítás. Az átengedésre kijelölhető terület 20%-kal csökken, ha a tulajdonosnak jogszabályban, alapító levélben, vagy más szervezeti szabályban meghatározott feladata az ország területén tanítás, vagy a nemzeti közművelődést előmozdító cél megvalósítása. Ugyancsak 20%-os csökkenést ad kedvezményként a törvény annak a birtoknak, amely birtok szántóterületének minden 20 kat. holdjára 1—1 állandó gazdasági alkalmazott és ezenfelül a szántóterület minden teljes 1000 kat. holdjára 1—1 gazdatiszt esik. A közgazdasági egyetemet végzett mezőgazda ugyancsak gazdatisztnek számít. Nem rendelkezik a törvény arról, hogy gazdatisztnek számíttassék-e a szóbanforgó kedvezmény elnyerése szempontjából a birtok tulajdonosának férje, ha az okleveles gazda, vagy közgazdasági egyetemet végzett mezőgazda. A végrehajtási utasításban remélhetőleg lesz döntés e kérdésben is. 30, 40 és 50%-os kedvezményt ad a törvény azoknak a birtokoknak, amelyek szántóterületének minden kat. holdjára a birtokon évről-évre rendszeresen foglalkoztatott személyek összes járandóságából 100.—, 120.— és 140.— pengőnél több esik. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy az „összes járandóság"-ba beszámítható-e a nyugdíjazottak járandósága, valamint az esetleges szociális akcióval — pl. béresasszonyok részére szülőszoba felállításával, fenntartásával — és az alkalmazottak érdekében a OMBI javára befizetett összegekkel kapcsolatos kiadások ? A kérdésre általánosságban az lehetne a felelet, hogy a dologi természetű kiadások nem számíthatók bele a járandóságba, míg a személyes természetű kiadások igen.