Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

646 A nyugdíjazottak járandóságát és a szülőszoba felállítására és fenntartására felmerülő költségeket nem lehet beleszámítani az „összes járandóság"-ba, de az alkalmazottak érdekében az OMBI-nak fizetett összegeket igen. Annak egyébként, hogy a nyugdíjazottak járandósága nem számítható be és ez az intézkedés kedvezőtlen az ingatlantulajdonosok szempontjából, ellentétele van a törvény ama rendelkezésében, amely szerint, ha a tulaj­donos házi nyugdíjalapot létesített, úgy e nyugdíjalap tagjai teljes nyugdíjá­nak biztosításához szükséges, megfelelő nagyságú ingatlan az átengedésre kijelölhető területbe nem számít bele. E törvényes rendelkezés azt jelenti, hogy az átengedésre kijelölhető terület kiszámításának alapját képező össz­területmennyiségből kiesik az a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület­rész, amelynek jövedelme annyi, amennyit az ingatlantulajdonos évenként nyugdíj címén volt gazdasági alkalmazottainak kifizet. A törvény szövegé­nek fogalmazása e helyütt nem szerencsés, mert arra enged következtetni, hogy az elvehető területrészből le lehet vonni a házi nyugdíjalap tőkéjét képező ingatlan részt, ami azt jelentené, hogy a házi nyugdalapnak a tör­vény nagyobb jelentőséget kívánt volna tulajdonítani, mint pl. annak, hogy az ingatlantulajdonos kishaszonbérletek céljára átengedi birtoka egy részét. Ha a kishaszonbérletek céljára átengedett rész csak az átengedésre kijelö­lésre vonatkozó számítás alapját képező mezőgazdasági ingatlankomplexu­mot csökkenti, mivel volna indokolható az, hogy a házi nyugdíjalap ennél nagyobb jelentőséget kapjon és magát az elvehető részt csökkentse. Ez azon­ban nem lehetett a törvényhozónak intenciója. Hogy a felsorolt kedvezmények alapjául szolgáló ténykörülmények bizo­nyítására elegendő lesz-e a községi bizonyítvány, vagy a bizonyításra külön eljárás lesz szükséges, ezt a végrehajtási utasítás fogja eldönteni. Minden­esetre tekintettel kellene lenni arra, hogy a községi elöljáróságok a községi bizonyítványok kiállítása alkalmával mai nagy elfoglaltságuk mellett nem tudják azt a gondos ellenőrző eljárást lefolytatni, ami a bizonyítandó tény­körülmény pontos megállapításához szükséges. Le lehet vonni a kijelölhető alapból a községnek, legeltetési társulatnak, vagy földműveseknek haszonbérletbe adott területet is, ha a földművesek általában 50 kat. holdnál kisebb területeket bírnak haszonbérben. A föld­bérlőszövetkezetnek haszonbérbe adott ingatlanokat is le kell vonni, ha a szövet­kezet tagjai földművesek, vagy falusi kisiparosok és az ezek által egyenként haszonbérelt ingatlanok területe az 50 holdat nem haladja meg. 4. A törvény rendelkezése szerint az átengedésre kijelölést célzó eljárás megindulhat hivatalból, vagy az elöljáróságnak, vagy a járási mezőgazdasági bizottságnak a kérésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha bárki indokolt­nak látszó kérelemmel fordul a minisztériumhoz, községi elöljárósághoz, járási mezőgazdasági bizottsághoz, az eljárás megindul, mert egyik közigaz­gatási fórum sem vállalja a felelősséget az eljárás megindításának elmaradá­sáért. 5. Ha a tudomásulvétel ve'gett bejelentett haszonbérleti szerződés száz. kat. holdat meghaladó területre vonatkozik, a haszonbérelt területből a mezőgazdasági rész egyharmada kishaszonbérletek számára átengedésre kötelezhető. Ha ez az átengedés megtörténik, a haszonbérlő lesz a haszon­bérbeadó a kishaszonbérlőkkel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents