Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - Megjegyzések az 1940. évi IV. t.-c. egyes rendelkezéseihez

644 A telepítési törvény 16. §-ának (4) bekezdése pedig megengedi, hogy az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője, javadalmasa panasszal élhessen a főkérdósekben is az illetékes kir. ítélőtáblához. A jogorvoslat hiánya szembeszökő a törvény ama rendelkezésénél, amely szerint ha az állam nem is veszi át az ingatlant, a haszonbérleti szerződés jóváhagyását — jogorvoslat kizárásával — megtagadhatja, ha a) a, haszonbérlő nem magyar állampolgár, b) nem okleveles, vagy hivatásos gazda, c) a szerződést a törvényes határidő után mutatták be, d) mezőgazdasági munkásvédelmi jogszabály súlyos megszegésével elkövetett kihágás miatt 5 éven belül a haszonbérlőt jogerősen elítélték. 2. Az átengedésre kötelezésnek az alapját a törvény többféle tényezőben jelöli meg s ha ezek közül csak egy is meg van, az átengedésre kötelezésnek már helye lehet. Nem jelöli meg azonban határozottan a sorrendet, hogy melyik ingatlan kerül a másik előtt átengedésre ; ha a végrehajtási utasítás sem fog határozott sorrendet megjelölni, úgy az átengedésre kötelezés sorrendjét csak következtetéssel lehet majd megállapítani, a törvény idevonatkozó rendelkezéseinek összevetéséből. A törvény 2., 3. és 7. §-ainak összevetése után ezt a sorrendet a következőképen lehetne megállapítani. Átengedésre kijelölhető : 1. a meg nem művelt mezőgazdasági ingatlan ; 2. az a mezőgazdasági ingatlan, amelynek a tulajdonosa zsidó ; 3. a 300 kat. holdat meghaladó nagyságú mezőgazdasági művelés alatt álló oly ingatlanból, amelynek tulajdonosa vállalat, vagy külföldi állampolgár, megfelelő százaléknyi rész ; 4. az előző pontokban megjelölteken kívül egyéb tulajdonosoknak 500 kat. holdat meghaladó nagyságú mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanaiból a törvényben meghatározott százaléknyi rész. Arra az esetre, ha e csoportokon belül a birtokszerzők lakóhelyétől megfelelő távolságban több egyaránt alkalmas ingatlan van, ezek között talán így lehetne megállapítani az átengedésre kijelölendő ingatlanok sorrendjét : a) a telepítési törvény alapján átengedésre kijelölhető ingatlan egyéb ingatlan előtt ; b) a haszonbérbeadott ingatlan a házikezelésben lévő ingatlan előtt ; c) nagyobb adósságok által terhelt ingatlan a kisebbek által terhelt ingatlan előtt ; d) a külterjesen kezelt és kevés munkást foglalkoztató ingatlan a belterjesen kezelt és sok munkást foglalkoztató ingatlan előtt ; e) élők közötti jogügylettel szerzett ingatlan az öröklés által szerzett ingatlan előtt ; f) 1. az örökhagyó által élők közötti jogügylettel szerzett ingatlan az örökhagyóra örökösödés útján hárult ingatlan előtt ; /J 2.a nem ági öröklés útján szerzett ingatlan az ági öröklés útján háramlott ingatlan előtt ; g) nagyobb ingatlan a kisebb előtt. Míg az 1—4. pontokban megjelölt sorrend a törvény intenciójaként — bár nem kifejezetten — megállapítható, addig az a—g pontokban felállított sorrend a gyakorlati jogász elgondolása volna. A sorrend megállapítása különös jelentőséggel bír „a birtokszerzök lakóhelyétől megfelelő távolságban több egyaránt alkalmas ingatlan1' között. Kérdés lehet, hogy a különböző távolságokban lévő birtokok közül melyek azok, amelyek a birtokszerzők lakóhelyétől — bár különböző, mégis — „meg-