Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 2. [r.]

615 1. pontja alá eső kereskedelmi ügylet útján kozták-e forgalomba, avagy bérbeadás útján, mely utóbbi esetben kereskedelmi ügyletről nem lehet szó. Bár e szerint nem bírálható el az, hogy a peres felek között alkalmi egyesülés, vagy magánjogi társaság létesült-e, ez mégsem lehet akadálya a pervita érdemi eldöntésének, mert a kereseti igény úgy alkalmi egyesülés, mint magánjogi társaság fennforgása esetén egyaránt alaptalan. Alkalmi egyesülés esetén ugyanis a K. T. 62. §-ának utolsó bekezdésében foglalt azt a jogszabályt kellene alkalmazni, hogy a közös üzlet befejezése után a résztvevők közül az, aki az üzletet vezette, a többieknek számadással tartozik ós egyúttal ő köteles a felszámolást teljesíteni. Már pedig a közös üzlet befejezésén és a felszámolás teljesítésén a jelen esetben nem lehet mást érteni, mint a meglévő reklámanyag tényleges értékesítését. Ehhez képest a peres felek között az elszámolás és így a nyereség vagy veszteség kiszámítása is csak a tényleges bevételek és kiadások számbavétele alapján történhetik. Ugyanez lenne a jogi helyzet akkor is,hogyha a peres felek között magánjogi társaság létesült volna, mert ebben az esetben is a társak közötti végelszámolás befejezésének csakis a társasági közös cél megvalósulása után, vagyis a társasági szerződés keretébe tartozó üzleteknek tényleges befejezése után és a befejezés valóságos eredménye szerint volna helye. (C. IV. 3853/1940.) A szavatosság kizárása mint jogvesztést előidéző kikötés, kiterjesztő értelmezést nem enged és ezért az arra vonatkozó megállapodásnak határozottnak és minden kétséget kizárónak kell lennie. A bírói gyakorlat azt a szerződési kikötést, amely szerint az eladó az adás-vétel tárgyát tevő dolgot olyan állapotban adja el, amilyenben az a szerződéskötéskor volt, a fentebb említett értelmezési szabály mellett is általában a dolog hiányáért való szavatosság kizárásának tekinti akkor, ha a szavatosság kizárása ellen sem a szerződésnek egyéb tartalma nem szól, sem pedig az a megállapodást ebben a vonatkozásban kétségessé nem teszi. (C. VI. 2727/1940.) Az alkalmazott nincs ugyan elzárva attól, hogy az azonnali hatályú elbocsátásra különben jogos okul szolgálható elmaradását utólagosan igazolhassa. Ez az utólagos igazolási kötelezettség azonban magában foglalja azt, hogy a szolgálatból elmaradt alkalmazott legalább utólag olyan okot és magyarázatot terjesszen elő és bizonyítson, amely a szolgálat elmulasztását részéről vétlenné teszi, amivel szemben a munkaadónak jogában áll az előterjesztetteket úgy a valóság, mint a mentesítő hatály szempontjából vizsgálat tárgyává tenni és elfogadható ok hiányában az igazolást megtagadni. (C. II. 2856/1940.) A 2300/1939. M. E. sz. kormányrendelet 28. §-a. a rendeletben foglaltakat kiterjesztette többek között az összes városi törvényhatóságok, megyei városok és községek által kezelt vagy fenntartott üzemekre, vállalatokra, ezek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira. A Kassa törvényhatósági város tulajdonában és kezelésében álló Kassa Városi