Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 10. szám - A Magánjogi Törvénykönyv külföldi visszhangja. 2. [r.]

607 utalja. Megállapítja, hogy a javaslat a német joggal szemben a meg­támadás körének erős szűkítését jelenti. Fiad ezt a megállapítást azzal bővíti ki, hogy a javaslat szemben a Bgb. 119. §-ának 1. be­kezdésével ebben a vonatkozásban nem tesz különbséget a nyilat­kozat tartalma tekintetében és a nyilatkozattevésben előforduló tévedés közt, ez a megkülönböztetés a javaslat rendszerében csak a végrendeleti intézkedés és az örökösi nyilatkozat megtámadásá­nál (1953. §. 1. p. és 2069. §. 1.) fordurelő.13 Magukat a meg­támadás korlátait a célzott eredmény vizsgálata alapján nem tartja kifogásolhatóknak. Hogy az ingyenes juttatás könnyebben megtámadható legyen és hogy az ellenfél ne jusson a tévedés folytán aránytalan nyereséghez, meggyó'zően méltányos elgondolások, ha a határvonalak megvonása törvénytechnikai szempontból nem is kifogástalan. Ezzel az utóbbi megjegyzéssel kapcsolatban szabadjon utalnom arra a párhuzamra, amelyet más alkalommal a nem tulajdonostól való jóhiszemű szerzés törvénytechnikailag a német jogban is kidolgozott szabályai és a megtámadásnak a javaslatban foglalt szabályai közt kíséreltem meg felállítani.14 Nagy tetszéssel fogadja Fiad a kétoldalú tévedésnek a Bgb.-ben még hiányzó szabályozását (1004. §.), valamint azt a szabályt, amely módot ad az ellenfélnek, hogy a tévedő igazi akaratának megfelelő tartalommal a szerződést fenntartsa (1005. §.). Ebben az esetben a szerződés a tévedő által eredetileg ki nem jelentett értelemben jön létre. Nem osztja azoknak a véleményét, akik a tételt a német jog­ban is fennállónak vitatják. A távirati úton és küldönc útján küldött nyilatkozat elferdí­tésének esetére vonatkozó szabályok (1003. §.) ismertetése kapcsán emeli ki Fiad a javaslatnak azt az általában érvényesülő törekvését, hogy a szembenálló érdekek méltányos mérlegelésével találja meg a legmegfelelőbb megoldást. Az elferdített táviratra vonatkozó szabály érdekessége Hedemannak is feltűnt. De viszont mindketten találkoznak abban is, hogy a megtámadás következtében megdűlő szerződés nyomában járó 1008. §-t túlságosan finoman kidolgozott­nak, illetve mesterkéltnek találják. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy ez a valóban nem egyszerű szabályozás a megtámadhatóság helyeselt korlátozásainak a betetőzését jelenti. Az alaprajz finom részletei vonják itt maguk után azokat a finom­ságokat, amelyek egy gótikus katedrális díszeire emlékeztetnek, de ugyanolyan tökéletesen vannak át is gondolva. Nagy elismeréssel szól Hedemann arról a megkülönböztetett elbánásról, amelyben a javaslat a személyállapotot tárgyazó csa­ládjogi jognyilatkozatokat a megtámadás szempontjából részesíti. (1009. §.) Egy olyan osztályozásnak a megnyilatkozását látja ebben, 13 Meg kell jegyezni, hogy a két eset elbírálása az említett megkülön­böztetésnek a szövegben való kiemelése ellenére is azonos. 14 Fogyatékos jogügyletek. — M. J. É. I. évf. 171. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents