Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A visszacsatolt területek külfölddel való fizetési forgalmának szabályozása

43 A Nemzeti Szövetkezeti Intézet, a román hivatalos lapban 1939 április 4-én közzétett alapszabályai szerint, öt korábbi központ összeolvadásából keletkezett. Magába olvasztotta ugyanis a Központi Szövetkezeti Bankot, a Mezőgazdasági Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetek Központ­ját, a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Áruraktárát, az Igazgatási, Szer­vezési és Ellenőrző Szövetkezeti Központot, valamint a Központi Szövetke­zeti Intézetet. A beolvasztással egyidejűleg átveszi e volt központok fel­adatait is, tehát: szervezi, irányítja, ellenőrzi az összes romániai szövetkeze­teket, képviseli érdekeiket, gondoskodik megfelelő áru- és pénzellátásukról. Maga az Intézet viszont a nemzetgazdasági minisztérium ellenőrzése és irá­nyítása alatt áll. Az Intézet alaptőkéje 1000 millió lej, amelyből, a beolvasztott közpon­toknál lévő követelései átengedésével, 512,050.0000 lejt az állam jegyez, a fennmaradó összeget pedig a tagszövetkezetek, taglétszámuk és alaptőkéjük arányában emelkedő összegben. A jegyzett üzletrészek 30%-át azonnal, 70'%-át pedig két év alatt meghatározott részletekben kell befizetni. Az üzlet­részek névreszólók, másra át nem ruházhatók s azokat sem engedményezni, sem elzálogosítani, sem végrehajtás során lefoglalni nem lehet. Az In. nek a beolvasztás tényével tagjaivá válnak a beolvasztott központok volt tagszövetkezetei, kivéve, ha bejelentik, hogy nem kívánnak az Intézet tagjai lenni. Egyébként az országban dolgozó valamennyi szövetkezet kérheti a tagok sorába való felvételét. A tagság nem kötelező. A tagok a központ ré­széről élvezett támogatás és gondoskodás ellenében kötelesek annak rendel­kezéseit betartani, ellenőrzését lehetővé tenni, mérlegüket bemutatni és a központ felhívására statisztikai adatokat szolgáltatni. A Nemzeti Szövetkezeti Intézet ügyintéző szervei a közgyűlés, az igaz­gatótanács és az igazgató bizottság. A közgyűlést minden évben leg­később május végéig meg kell tartani s azon minden jegyzett és befizetett üzletrész után egy szavazat illeti meg a tagokat. Ügyintéző hatásköre a szo­kásos keretben mozog. Az állam érdekeinek védelmére a kormány kormány­biztost küld ki a közgyűlésre. Az igazgatótanács legfeljebb 15 tagból áll, akik közül ötöt négy év tartamára a nemzetgazdasági miniszter előterjeszté­sére a király nevez ki, a többit pedig a közgyűlés választja. Az öt kineve­zésre előterjesztett tag közül egyet-egyet a Román Nemzeti Bank, a föld­művelésügyi, valamint a pénzügyminisztérium, kettőt pedig a nemzetgazda­ságiigyi minisztérium jelöl ki. A választott tagok mandátuma ugyancsak 1 évre szól, közülük azonban kettőét sorshúzással megújítják. A kilépő tagok újraválaszthatók. Elnökét és alelnökét az igazgatótanács kétévenként a saját kebeléből választja. Legalább 7 tagú tanácsban szótöbbséggel határoz és hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a szövetkezeti törvény nem utal kifejezetten a közgyűlés, vagy a nemzetgazdasági miniszter hatás­körébe. Az igazgatótanács által a saját kebeléből választott öt tag az Intézet elnökével és vezérigazgatójával, mint hivatalból tagokkal, együtt alkotja az igazgató bizottságot, amelyre a tanács hatáskörének nagyrészét átruházza. A közvetlen ügyintézésben így az igazgató bizottságnak jut nagy szerep, amely azonban döntéseit, jóváhagyás végett, az igazgatótanács elé tartozik terjeszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents