Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A szlovák jegybankrendelet

44 Az alapszabály egy 15 tagú gyakorlati tanácsadó bizottságot is szervez a Nemzeti Szövetkezeti Intézet mellé azzal a feladattal, hogy a szövetkezetek vezetése közben észlelt gyakorlati tapasztalatokat összegyűjtsék, a helyes vezetés és a mozgalom továbbfejlesztése tekintetében gyakorlati tanácsokkal szolgáljanak. Hogy a bizottság erre a feladatra valóban alkalmas legyen, tagjait a szövetkezetek vezetésében eredményeikkel kitűnt vezetők és más elismert szövetkezeti szakemberek közül nevezi ki a nemzetgazdasági miniszter. A Nemzeti Szövetkezeti Intézet három főosztály keretében fejti ki működését s ezek: a) pénzügyi osztály, b) gazdasági osztály, c) igazgatási, ellenőrzési és szervezési (propaganda) osztály. Az alapszabály részletesen előírja mindegyik osztály tevékenységi körét. A pénzügyi osztály takarékbetéteket gyümölcsöztet; hiteleket folyósít a tagszövetkezeteknek; értékpapírokat vásárolhat alaptőkéje 10%-ának erejéig; részesedést vállalhat szövetkezeti vállalkozásokban alaptőkéje 10%-áig, vagy külön megállapított összeg erejéig; banküzleteket és bármilyen pénzügyi műveletet végezhet; alapítványokat, tartalék- és egyéb alapokat kezel; végül felhatalmazást nyer devizaügyletek lebonyolítására. A gazdasági osztály minden üzleti tevékenységet végezhet a termelésnek a mezőgazdaság különböző ágaiban való fokozása és az értékesítési lehetőségek javítása érdekében. Vállalja gépek, eszközök közös beszerzését, a különböző termények értékesítésének megszervezését. Erre a célra raktárakat, feldolgozótelepeket épít. Gondoskodik a fogyasztási szövetkezetek áruellátásáról. Mezőgazdasági cikkekből ellátja a hadsereg és a közintézmények szükségletét. Kiterjedt bevásárló és értékesítő hálózatával fontos eszköze a kormánynak a különböző mezőgazdasági cikkek áralakulásának irányításában. Az igazgatási, ellenőrzési és szervezési osztály évenként kétszer ellenőrzi a tagszövetkezeteket; érdekeiknek a közigazgatási és bírói hatóságok előtt való képviseletére bizottságokat szervez; elintézi a tagszövetkezetek egymás közötti vitás ügyeit; szövetkezeti évkönyvet ad ki, amelyben közzéteszi a tagok mérlegeit és statisztikai adatait; a szövetkezeti gondolat népszerűsítésére tanfolyamokat, kongresszusokat szervez, folyóiratokat ad ki stb. A román szövetkezeti mozgalom valamennyi ágának vezetése és irányítása egyetlen központban összpontosult az Intézet létesítésével. Hogy helyesnek bizonyul-e a központok központosításának ez a következetes keresztülvitele, a gyakorlat fogja megmutatni. Annyi azonban megállapítható, hogy nagy eltérést jelent a szövetkezetileg legfejlettebb észak- és nyugateurópai államok bevált rendszerétől, ahol a szövetkezetek különböző ágai (hitel, értékesítés, fogyasztás stb.) külön-külön országos központokba szervezve dolgoznak. Dr. Dávid László. • \ A szlovák jegybankrendelet. A szlovák állam megalakulása után a kormány késedelem nélkül hozzálátott a valuta- és jegybankügy rendezéséhez. Eleinte a volt Csehszlovák Nemzeti Bank pozsonyi fiókja vette át Szlovákiára vonatkozólag a deviza-, valuta- és hitelügyekben a jegybank hatáskörét. Bankjegyek kibocsátára azonban felhatalmazást nem kapott. Ez az átmeneti állapot nem tartott sokáig, mert az