Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A visszacsatolt területek külfölddel való fizetési forgalmának szabályozása

42 hogy a visszacsatolt területi adós a perfelfüggesztésnek a 4.810/1939. M. E., ül. a 7.930/1939. M. E. számú rendeletek nyújtotta kedvezményében gyakorlatilag többé nem részesül. A most felsorolt viszonylatokban — a román viszonylat kivételével — a szóban lévó' tartozások (a visszacsatolás időpontja előtt keletkezett árutartozások) tekintetében — amennyiben a tartozás csehszlovák koronában áll fenn — a visszacsatolt területi adós által teljesítendő fizetésnél alkalmazásra kerülő árfolyam, a cseh-szlovák koronának a visszacsatoláskor pengőre történt átváltásánál alkalmazott 100 K = 14.28 P. Minthogy pedig ez az árfolyam az átutalásnál alkalmazandó árfolyamnál alacsonyabb, a különbözetet a Magyar Nemzeti Bank a m. kir. kormány megbízásából egy ú. n. árfolyamkiegyenlítési számla terhére kiegyenlíti. Ha azonban a tartozás nem cseh-szlovák koronában, hanem harmadik valutában áll fenn, valamint a román viszonylatban általában, a magyar adós a hivatalos árfolyam és a megfelelő felár figyelembevételével számított pengőellenértéket tartozik megfizetni. A most említett viszonylatokban a visszacsatolt területi exportőr részére átutalásra kerülő tételek elszámolása ugyancsak a feni 100 K = 14.28 P árfolyamon történik. Az a különbözet pedig, ami így az átutalt összeg pengőellenértéke és az exportőr részére kifizetett összeg között adódik, a fentemlített árfolyamkiegyenlítési számla javára tartatik vissza. A visszacsatolt területek szempontjából nagyobb jelentőséggel bíró viszonylatok közül ezideig még nem nyert szabályozást a szlovákiai hitelezőkkel szemben fennálló, a visszacsatolás időpontja előtt keletkezett tartozások, valamint valamennyi viszonylatban a visszacsatolás időpontja előtt nem áruszállításból keletkezett, ú. n. financiális jellegű tartozások kérdése. A fizetési engedélyek szempontjából a tőkével teljesen azonos elbírálásban részesül a visszacsatolt területi adósok kamattartozása is. A Magyar Nemzeti Bank által megfizetni engedélyezett kamat mérve tekintetében azonban különbség van a volt cseh-szlovák köztársaság egyéb területei, valamint a más külföld irányában fennálló tartozások kamatai tekintetében. Míg u. i. a volt cseh-szlovák köztársaság egyéb területei (Protektorátus, Szudetavidék, Szlovák köztársaság, Lengyelországhoz csatolt terület) irányában fennálló, a visszacsatolás időpontja előtt keletkezett tartozások lejárt kamatai a volt cseh-szlovák kamatkorlátozások, a visszacsatolás időpontja után lejárt kamatok pedig a magyar kamatkorlátozó rendelkezések figyelembevételével az eredetileg megállapított mérvben fizethetők meg, addig az egyéb külföldi viszonylatban fennálló tartozások kamatai ugyanolyan korlátozások alá esnek, mint az eavéb belföldi lakosok külföldi tartozásai. Dr. Torday Lajos. A román Nemzeti Szövetkezeti Intézet. A román gazdasági és politikai élet állandóan visszatérő problémája a szövetkezeti mozgalom olyan jogi szabályozásának kérdése, amely továbbfejlődését eredményesen tudná biztosítani. A század eleje óta alkotott számos szövetkezeli törvény után a legújabb fejlődést ezen a téren a Nemzeti Szövetkezeti Intézet létesítése és alapszabályai mutatják.