Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az Erdélyben hatályos kereskedelmi jog

562 III. A bizományi ügyletet az 1934 július 30-i törvény szabályozza. A szabályozás nagyjából megegyezik a magyar szabályozással. Lényegesebb különbségek: a bizományi szerződést mindig írásba kell foglalni. A bizományos a neki átadott árukat biztosítani köteles, hacsak ez alól a megbízó őt külön fel nem mentette. Az árukon tapasztalható hibákat a megérkezéstől, illetve rejtett hiba esetén a felismeréstől számított 2 napon belül kell közölni a megbízóval. Az áruk raktározásával és eladásával kapcsolatos költségeket ellenkező megállapodás nemlétében nem a megbízó, hanem a bizományos viseli. Ha a szerződés megengedi a hitelbe való eladást, de a hitelezés feltételeit nem állapítja meg, a bizományos csak 90 napra, csak váltó ellenében és csak szakmabeli kereskedőnek adhat el hitelbe. Nem kell külön kikötés a del eredére felelősséghez sem. Ellenkező megállapodás nemlétében ugyanis a bizományos felelős a hitelbe eladott áruk határidőre való kifizetéséért. (Hasonlóképpen rendelkezett nálunk az 1840 : XVI. t.-c. A Carol kódex — ugyanúgy, mint a magyar Kt. — már csak külön kikötés esetén akarta erre a bizományost kötelezni.) A bizományos a szerződésben megállapított időközökben köteles megbízójának elszámolni. Ilyen rendelkezés nemlétében minden hét végén el kell számolnia az eladott áruk vételárával. A bizománybaadó a bizományi viszonyból eredő követeléseinek fedezésére váltót vagy más biztosítékot is kívánhat a bizományostól. IV. A közraktári jegyet az 1937. évi április hó 7-i törvény szabályozza. Az árujegynek (,,recepisa de depozit") és a zálogjegynek (,,buletinul de gaj") a magyar jogban megállapított feltételeken kívül tartalmaznia kell: 1. az esetleges biztosítás feltételeit ; 2. a szállítási költségeknek, előlegnek vagy más megterhelésnek összegét ; 3. e megterhelések esedékességét ; 4. az áru visszaszolgáltatásának helyét és idejét és 5. a felszámítható díjakat. Az átruházás ugyanúgy, mint a magyar jogban, együtt vagy külön-külön, forgatmánnyal történik. A későbbi zálogjegytulajdonosok azonban nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is a zálogjegy birtokukba jutását a kibocsátó vállalat tudomására hozni. Ha a zálogjegy átruházása és a zálogösszeg sem a kibocsátó vállalat könyveibe, sem az árujegyen feltüntetve nincsen, az árujegy bemutatásától számított 8 nap elteltével az áru a zálogjegy felmutatása nélkül is kiadható. Egyébként, ha a zálogjegy tulajdonosa ismeretlen vagy távol van, a zálogösszeget az országos letétpénztárnál letétbe kell helyezni. A követelés behajtásának módja azonos a magyar joggal. Az árverést nemfizetés esetén a kérelemtől számított 10 napon belül ki kell tűzni és az árverést hirdetményben, valamint egy napilapban meg kell hirdetni. A hirdetmény nem tartalmazhatja a