Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az 1941. évi állami költségvetés

563 birtokos és a végrehajtó nevét, de magában kell foglalnia az áruk pontos leírását. Dr. Bartal Ernő Az 1941. évi állami költségvetés Az állami költségvetés közgazdasági jelentősége nem abban áll, hogy megjelöli az elkövetkező háztartási időszakban felmerülő kiadások és a fedezetükre szükséges várható bevételek kereteit, hanem abban, hogy az államgazdaság programmját adja. A költségvetések kiadási része jó alapot nyújt annak megállapítására, hogy a kormányzat a rendes háztartás keretében milyen politikai, társadalmi és gazdasági problémák milyen mértékben és milyen tempóban való megoldását tartja szükségesnek, a bevételek előirányzata pedig azt mutatja meg, hogy az állam az ország gazdasági teljesítőképességét milyen fokig kívánja igénybe venni s a közszolgáltatások terhét miképen osztja meg. A költségvetés főbb kiadásait és bevételeit ebből a szempontból kell vizsgálat alá venni s ennek során szem előtt kell tartani, hogy a kiadások és bevételek összegének egymáshoz való viszonya önmagában véve semmit sem mond, mert deficites költségvetés is előállhat a követelményeknek és körülményeknek megfelelő gazdálkodás mellett és a költségvetési többlet még nem jelenti feltétlenül a helyes gazdasági és pénzügyi politikát . Az 1941. évi állami költségvetés az 1940 augusztus 30-a (bécsi döntés) előtti államterületre vonatkozóan készült és a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészek előirányzatát nem tartalmazza. A közigazgatás kiadásai kereken 1379, bevételei 1345 millió P-ben, az állami üzemek kiadásai 705, bevételei 691 millió P-ben vannak előirányozva ; a költségvetés együttesen tehát 48 millió P hiányt mutat, amelyből 34 millió P esik a közigazgatásra és 14 millió az üzemekre. Az 1939—1940. másféléves számadási időszakra megállapított költségvetés (1939 : XVII. t.-c.) egyévre eső hiánya több mint 86 millió P volt, a most benyújtott költségvetés hiánya tehát kb. 43.3%-kal kisebb. A 48 millió P-s hiány azt jelenti, hogy a kiadásoknak mintegy 2.3%-a nincsen adóbevételekkel fedezve, tehát egyáltalában nem nagymértékű s hitel útján való fedezésének nem szabad problematikusnak lennie. Az állami közigazgatás kiadásai közül — az előző költségvetés kétharmadrészéhez viszonyítva — a személyi járandóságok 54.1 millióval több mint 450 millióra (451.3), a nyugellátások 9.5 millióval 173.3 millióra, a dologi és átmeneti kiadások 145.5 millióval 540.5 millióra, az állami adósságok 25.4 millióval 103.4 millió P-re emelkedtek. Ugyancsak emelkedett az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzájárulás összege ; csökkent s összesen 40.6 millió P-t tesz ki a beruházásokra előirányzott összeg. A személyi járandóságok emelkedésének oka részben az állami feladatok megnövekedésével kapcsolatban elkerülhetetlen létszámemelés, részben az illetménycsökkentő rendelke-