Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az Erdélyben hatályos kereskedelmi jog

561 szóló részvényeseknek részvényeiket a közgyűlés előtt öt nappal letétbe kell helyezniök. A szavazati jog zálogbaadás vagy haszonélvezet esetén is a tulajdonost illeti meg. A letétbehelyezést ilyenkor bírói végzés pótolhatja. A szavazati jogot átruházni nem lehet, az ilyen megállapodások semmisek. (Bankszavazat !) Meg van engedve azonban a meghatalmazott útján való szavazás. Meghatalmazott azonban csak részvényes lehet (igazgatósági tagok és tisztviselők sem). E rendelkezések áthágása csak akkor vonja maga után egyben a határozat semmisségét is, ha a szabálytalanság a határozat meghozatalára döntő jellegű volt. A társaság érdekével ellentétes érdekű részvényesnek a szóbanforgó határozat meghozatalánál tartózkodnia kell a szavazástól. Ellenkező esetben, ha szavazata a határozat hozatalánál döntő volt, felelős az okozott kárért. A tilalom tehát szűkebb, mint a német Rt. 101. §-a, mert nem vonatkozik azokra, akik üzleti kapcsolataik révén, vagy más módon befolyásolhatják a társaság vezetését. (Az 1930. évi német tervezet is csak a részvényesek összeférhetetlenségét szabályozza.) Igen érdekes rendelkezés az, hogyha a jelenlévő részvényesek egyharmada, vagy a képviselt alaptőke felét kitevő részvényesek a napirenden szereplő kérdésekben további felvilágosítást kívánnak, a többi részvényes hozzájárulása nélkül egyízben kérhetik az ülés három napra való elhalasztását. A szavazás mindig nyilvános. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választásánál, valamint a felelősség megállapításánál eredetileg titkos szavazást előíró rendelkezéseket az 1939 okt. 7-i törvény hatályon kívül helyezte. Az alapszabállyal, a törvénnyel vagy a társaság érdekeivel ellentétes határozat megtámadható. Megtámadási joggal élhet minden a közgyűlésen jelen nem volt, vagy a jegyzőkönyvből is kitűnően a határozat ellen szavazó részvényes. A megtámadással egyidejűleg a határozat felfüggesztését is lehet kérni. Ha elsőbbségi részvények vannak, az egyes csoportok jogaira vonatkozó kérdésekben az érdekelt részvényesek külön közgyűlésen határoznak, amelyre a rendkívüli közgyűlésre vonatkozó határozatokat kell alkalmazni. A társaság tárgyának, nemzetiségének és a társasági formának megváltoztatását elhatározó határozattal egyet nem értő részvényesek a társaságból kiléphetnek. A román törvény ugyanis e határozatok meghozatalához nem kívánja meg valamennyi részvényes beleegyezését, viszont lehetővé teszi a beleegyezésüket megtagadó részvényeseknek, hogy az utolsó mérleg szerint reájuk eső vagyonillet őség ellenében kiválhassanak a társaságból. A kilépő részvényes azonban tetszése szerint az utolsó negyedévi árfolyam középátiagát is követelheti. A gyűlésen jelen nem volt részvényesek 15 napon, a jelen volt részvényesek pedig 3 napon belül kötelesek a kilépés felől nyilatkozni. 30