Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - Az Erdélyben hatályos kereskedelmi jog

560 Az alábbiakban e jogszabályok közül a részvénytársaság közgyűléséről, a bizományi ügyletről és a közraktári jegyről alkotott törvényeket ismertetjük, míg a cég- és szövetkezeti jogra legközelebbi számaink egyikében térünk ki. II. A részvénytársaság közgyűlését, mint már említettük, a Carol Codex szabályozza (208—234 §§.). Rendes közgyűlést az üzleti év végétől számított négy hónapon belül kell összehívni. Rendes közgyűlés elé tartozik : a mérleg és a nyereségfelosztás jóváhagyása, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása és díjazásának megállapítása stb. Határozatképességéhez az alaptőke felét képviselő részvényesek jelenléte és abszolút többség kell. Rendkívüli közgyűlés dönt : a társaság meghosszabbításáról, az alaptőke leszállításáról és felemeléséről, elsőbbségi részvények kibocsátásáról, a társasági forma és a vállalat tárgyának megváltoztatásáról, a székhely külföldre való áthelyezéséről, egyesülésről, elsőbbségi jogok megszüntetéséről, a feloszlásról, kötvények kibocsátásáról, az alapszabály módosításáról és az alapszabály által meghatározott egyéb kérdésekről. A román jog tehát nem ismeri el az ultra vires elvet, mert az alapszabály minden megváltoztatását lehetővé teszi. A fontosabb kérdésekben azonban külön szabályokat állít fel a határozatképességre, sőt egyes esetekben a tagok kiválását is lehetővé teszi. (1. alább). A rendkívüli közgyűlés hatáskörébe utalt kérdésekben érvényes határozathozatalhoz az alaptőke háromnegyedét képviselő részvényesek jelenlétében legalább az alaptőke felét képviselő részvényesek szavazata szükséges. Második közgyűlés csak a határozatképtelen közgyűlés után 8 nappal hívható össze és az a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlés összehívását az alaptőke egyhuszadát képviselő részvényesek is kérhetik, sőt az alapszabály még ennél kisebb hányadot is előírhat. (Nálunk ez a jog csak az alaptőke egytizedét képviselő kisebbséget illeti meg.) Az alapszabály megszoríthatja a több részvénnyel bíró részvényesek szavazatainak számát. Ilyen megszorítás nemlétében a törvény diszpozitív szabálya érvényesül. E szerint 1—5-ig minden részvény, 5—100-ig minden ötödik részvény és százon felül már csak minden huszonötödik részvény ad egy újabb szavazati jogot. E korlátozások azonban nem érvényesek, ha a vállalatnak többes szavazati jogú részvényei is vannak. (Az új kódexnek a többes szavazati jogú részvények kibocsátására vonatkozó rendelkezései még nem léptek hatályba.) A hátralékban lévő részvényesek szavazati joga fel van függesztve. A közgyűlés összehívására vonatkozó alakiságokat mellőzni lehet, ha a közgyűlésen az egész alaptőke képviselve van. (Családi rt. V. ö. a svájci jog ,,Universalsammlungíc-jával.) A bemutatóra