Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - Kölcsön külföldi pénznemben és ennek pengősítése

39 ezekből a területekből telepes birtokokat alakít és azokat a telepesek használatába adja. A telepesek a birtokok tulajdonjogát kedvező fizetési feltételek mellett szerezhetik meg. A telepítési intézetnek a feladata tehát hármas: egyfelől hatáskörélje tartozik a talaj javítási és az ezzel kapcsolatos közmunkák elvégzése, ill. egységes irányítása, másfelől az intézetnek az ingatlanpiac irányításában is szerepe van, mert elvégzi az állam részére átengedett területek értékesítését, s végül az intézet szociális és nemzetgazdasági feladatokat teljesít, mikor biztosítja azt, hogy a felszabadult birtokrészekből az állam alapjait képező paraszti elemek részére telepes birtokok alakíttassanak. /\ Kölcsön külföldi pénznemben és ennek pengösítése. A budapesti kir. törvényszék, mint felfolyamodási bíróság, 21 Pf. 5081/1939. számú ítéletében a következőket jelentette ki: „A kért törlés és bekebelezés nem valóságos átváltoztatás a 947/1888. I. M. sz. rendelet értelmében, mert az új hitelt nem más, hanem ugyanazon cég adta, már pedig a 947/1888. I. M. sz. rendelet szerint konverzió akkor van, ha a régitől különböző hitelező adja az új kölesönt a régi kifizetésére". Azonkívül kimondta, hogy: „a régi jelzálogjog angol fontban, tehát külföldi pénznemben van bekebelezve. Ennek a fontban adott hitelnek pengőtartozásra való átváltoztatása annyit jelent, hogy a régi tartozást olyan pénznemben, amilyenben fennállott, ezúttal tehát fontokban fizetik vissza és helyette az új hitelt pengőben kapja az új adós. A 4550/1931. M. E. rendelet 4. §-ának első bekezdése életeimében pedig külföldi fizetési eszközben fizetéseket csak a Magyar Nemzeti Bank útján, vagy hozzájárulásával szabad teljesíteni. A Magyar Nemzeti Bank engedélye ezúttal hiányzik, a telekkönyvi bejegyzésnek tehát tilos jogügylet alapján nincs helye a Telekkönyvi Rendtartás 69. §-a értelmében, amely kimondja, hogy oly okiratokra, melyekben a követelésnek nyilván érvénytelen jogalapja foglaltatik, bekebelezés, vagy előjegyzés nem történhetik." Mindkét megállapítást tévesnek tartom. Ami először a konverzió megengedhetőségét illeti, igaz, hogy a vonatkozó 947/1888. I. M. sz. rendelet 1. §-ában az áll, miszerint annak akkor van helye, midőn egy másik pénzintézettől vétetik fel kölcsön nem terhesebb feltételek mellett. De nem szabad ma ezen intézkedés magyarázatánál megfeledkezni arról, hogy 1929. december 1-én életbelépett a jelzálogtörvény és annak 18. §-a, amely szerint a megszűnő jelzálogos követelés ranghelyével a tulajdonos a megszűnés terjedelmében korlátlanul rendelkezhetik. Tehát, ha a 23.000/1929. I. M. sz. rendelet 16. §-a nem kívánja érinteni az 1888-ból való konverziós eljárást, ez a telekkönyvi bejegyzés szempontjából lényegtelen, mert 1929 óta a konverziós előfeltételek híján is biztosítható a régi ranghely a kölcsön és a jelzálog minden átváltoztatásánál, — természetesen csak akkor, ha az új kölcsön és jelzálogjog a réginek a terjedelmét nem haladja meg. De nem vette figyelembe a törvényszék az 1883. évi LXX. tc.-et sem. Dott. Nino Falchi.