Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 9. szám - A társasági szerződéssel összefüggő egyes kérdések a korlátolt felelősségű társaságnál

540 sikerét, hanem a tagok jogviszonyának helyes rendezését is elő fogja mozdítani. Az ügyvédi ellenjegyzés éppen ezért nem fog a felekre felesleges költséget jelenteni." A cégbiztos a törvény ismertetett indokolásával kapcsolatosan álláspontjának alátámasztására különösen arra utalt, hogy a törvénynek az indokolásból is kitűnő célzata hiúsulna meg akkor, ha megengedtetnék, hogy az ellenjegyzést a társaság egyik tagja eszközölje, mert az ilyen magánokirat semmiben sem különbözik az egyszerű írásbeli formában létrejött okirattól, amelyre pedig a miniszteri indokolás megállapítja, hogy azzal a hitelezők érdekeire tekintettel megelégedni nem lehetett. Hivatkozott továbbá a cégbiztos álláspontjának megerősítéséül arra is, hogy a társasági szerződést magában foglaló magánokirat ellenjegyzése alkalmával az ügyvéd közhitelességi funkciót végez s ezért tevékenységére per analógiám alkalmazni kell az 1874.-XXXI. tc. 49. §-ában foglalt azt a rendelkezést, hogy a közjegyző, mint ilyen nem járhat el olyan ügyekben, amelyekben személyesen érdekelve van. A cégbiztos által felvetett kérdésben a bíróság akként döntött, hogy bejegyzett ügyvéd a Kft. társasági szerződést akkor is érvényesen ellenjegyezheti, ha maga is szerződő félként szerepel. Figyelembe vette mindenekelőtt a bíróság eme döntésénél, hogy az 1930:V. tc. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltja, hogy a szerződésben érdekelt ügyvéd a társasági szerződést ellenjegyezze, míg a közjegyzői törvény, amelyre a cégbiztos per analógiám hivatkozott, a közjegyzőt kifejezetten eltiltja attól, hogy eljárjon olyan ügyekben, amelyekben érdekelve van. Figyelembe vette továbbá a bíróság, hogy a törvény indokolásából kitűnő és a cégbiztos által hangsúlyozott az a szempont, hogy a hitelezők érdekében nem lehetett megelégedni az egyszerű írásbeli formával, nem szenved hátrányt akkor, ha az ellenjegyzést olyan ügyvéd eszközli, aki maga is tagja a társaságnak. Az ellenjegyzést eszközlő ügyvéd ténykedése ugyanis az esetek túlnyomó részében nemcsak a társasági szerződés ellenjegyzésében áll, hanem, mint a társaság tagjainak vagy a tagok egy részének megbízottja és bizalmasa a társasági szerződés létesítésében és a tagok jogviszonyának helyes rendezésében is részt vesz, ha pedig az ellenjegyző ügyvéd mindeme ténykedéseit és a tagokkal kapcsolatos megbízotti helyzetét vesszük figyelembe, úgy megállapítható, hogy a társaság tagjain kívül álló ügyvéd ellenjegyzése a hitelezők érdekeinek megvédése szempontjából semmivel sem nyújt nagyobb biztosítékot az olyan ügyvéd ellenjegyzésénél, aki egyben szerződő félként is szerepel. A törvény 2. §-a ugyanis nyilván azért írta elő a hitelezők érdekében a közokiratot vagy bejegyzett ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot, hogy a társasági szerződés létrejötte, a szerződő felek személye és a társasággal szemben vállalt kötelezettségük határozottan megállapíttassék; ennek a célnak a megvalósítása pedig talán még nagyobb mértékben biztosítottnak látszik abban az esetben, ami-