Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A budapesti cégbíróság szövetkezetjogi gyakorlata

3^ törvénysértő intézkedések nincsenek-e az alapszabályokban. Ha ilyeneket talál, akkor a törvénytelenségre rámutatva, a cégbejegyzést tagadja meg. L)e ez csak nyilvánvaló törvénysértésre vonatkozzék, ahol tehát már tudatosság áll fenn. A gazdasági vérkeringést azonban helytelen és indokolatlan jogi állásfoglalással ne nehezítse meg. I>r. Glacz Ottmár. A szicíliai agrárreform. A szicíliai agrárreform a fasiszta agrárpolitikának újabb gigantikus fejezetét jelenti. Szicília területe ugyanis ezidőszerint nagybirtokosok között oszlik fel, a nagybirtokokon akár a nagybirtok kezeléséből folyó gazdasági, akár pedig technikai vagy szociális okokból (víz-, úthiány, a lakosságnak egyes helyeken való tömörülése, más helyütt pedig gyér lakosság, terméketlen talaj) primitív és erősen extenzív gazdálkodás folyik. A szicíliai földreform célja elsősorban természetesen az, hogy ezen a területen kisterjedelmű — házzal és termelési eszközökkel kellően ellátott — gazdaságok létesüljenek, amelyek egy-egy földmüvescsalád megélhetését biztosítják. Ez azonban a földterület egyszerű felosztásával el nem érhető, mert elsősorban gyökeres meliorációs munkálatokra van szükség, hogy a talaj az intenzív gazdáikolásra alkalmassá tétessék. Ismeretes, hogy a fasiszta kormány — uralomra jutása óta — céltudatos és csodás eredményeket felmutató agrárpolitikát folytat. A fasiszta agrárpolitika következetesen elkerüli az extrém megoldásokat, ezért a megindított szicíliai agrárreform során is az a szempont vezeti, hogy a helyesebb birtokmegoszlást egybekösse a szükséges talajjavítással és a megosztott földterületek használhatóságát biztosító munkák elvégzésével. A talajjavító és a mezőgazdaság fejlesztését célzó munkába azonban közvetlenül belevonja a tulajdonosokat is. Egyrészről ugyan segédkezet nyújt az egyéni képességet meghaladó munkák — utak, csatornák, töltések, lecsapolások, öntözőművek — létesítéséhez, másrészről azonban a munkák elvégzésének költségeivel ;i tulajdonosokat közvetlenül terheli meg. A fasiszta kormány agrárpolitikájában is abból a felfogásból indult ki, hogy a tulajdonnak a köz érdekeit kell szolgálnia. A szicíliai telepítés keresztülvitele szintén a fenti elvek szem előtt tartásával fog megtörténni. A szicíliai termőföldek megjavítása céljából az állam hatalmas közmunkákat — utak, csatornák stb. — végeztet. A közmunkák elvégzése részint az államot, — az eddigi rendelkezések szerint 400 millió líra erejéig — részint pedig a birtokosokat terheli. Az állam a munkák elvégzésében a birtokosokat anyagilag támogatja. A kormány már eddig e célra 600 millió lírát engedélyezett. A birtokosok az elvégzett közmunkákhoz nyújtott állami hozzájárulást földterületnek az állam részére történő átengedésével is megfizethetik. Ezek a területek kerülnek azután a telepesek között felosztásra. A szükséges közmunkák elvégzése, valamint a telepítés lebonyolítása az erre a célra létesített állami telepítési intézetnek lesz a feladata. Az intézet az elvégzett közmunkák után a régi tulajdonosnak a megjavított — s természetesen értékesebb — földterületnek csak egy részét adja vissza, a terület bizonyos része — minthogy a tulajdonos a közmunkák költségeit fedezni nem lesz képes — az intézet, vagyis az állam tulajdonában marad. Az intézet