Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A budapesti cégbíróság szövetkezetjogi gyakorlata

37 elsősorban igazgatóságról beszél és semmiféle rendelkezést nem tartabnaz, hogy egyszerre és azonnal történjék meg a kinevezés. Azzal, hogy az alapítók pl. a tizes létszámból az alakuló közgyűléskor 5 helyet töltenek be és 5 helyet később, semmiféle törvényes rendelkezés sérelmet nem szenved, tehát e jog fennállását el kell ismerni. Áll ez fokozott mértékben a szövetkezeteknél, ahol köztudomású, hogy a megalakuláskor a tagok rendszerint kis számban jelentkeznek és a szövetkezet csak akkor kezdi erősebben a taggyüjtést, ha a bejegyzés már megtörtént. Célszerű, hogy a vezetőségben a tekintélyesebb tagok funkcióhoz jussanak, mert ez felel meg a szövetkezeti szellemnek is. A falusi szövetkezeteknél az igazgatóság nemcsak névleg, hanem de facto is tevékeny részt vesz az ügyvezetésben. Az alapítás rendszerint valamelyik központ, erkölcsi testület, vagy közület közben jöttével történik, nincs tehát semmi ok arra, hogy az alapítók az ügymenetben résztvenni kívánó tagokat különös költségek nélkül ne nevezhessék ki az igazgatóság tagjaivá. Rendkívüli közgyűlések tartásával megoldható volna a kérdés, de köztudomású, hogy e közgyűlések megtartása anyagi teherrel jár és így egy kezdő szövetkezetet indokolatlan költségszaporítással is súlyosbítani méltánytalan volna, különösen akkor, ha törvényes tilalom nem áll fenn és az alapítók kinevezési jogának tágabb elismerése senki érdekét nem sérti. 3. „A közgyűlés által megállapított naptól számított 6 év alatt fel nem vett osztalék a tartalékalap javára elévül". A budapesti törvényszék Cg. 41.033. sz. alatt törvényellenesnek minősíti az alapszabályoknak ezt a rendelkezését, mert „az elévülési idő kezdete nem lehet a közgyűlés tetszésére bízva". Nem lehet vitás, hogy osztalékkövetelési jogról csak akkor beszélhetünk, ha a közgyűlés osztalék fizetését egyáltalán elrendelte. Az is kétségtelen, hogy ha osztalék fizetése elrendeltetett, úgy azt az összes tagok igényelhetik, tehát az egyes tagcsoporton belül külön elbírálás alá az egyes tagok nem vonhatók. Ebből következik, hogy a közgyűlést megelőző időpontban osztalékról nem is lehet szó. Ha tehát az alapszabályok úgy rendelkeznek, hogy a közgyűlés által megállapított naptól számít az elévülési idő, nyilvánvaló, hogy ez a nap csak a közgyűlés napja utáni időpontra eshet. Minél későbbi időpontban állapítja meg a közgyűlés az elévülés kezdetét jelentő esedékességi napot, annál előnyösebb helyzetbe jut a tag. A törvényszék fenti álláspontjával tehát a tagok érdekeit sérti és e mellett nem is indokolható. A törvényszék, úgy látszik, maga is érezhetett valamit, mert a „törvényellenes" megállapítást semmiféle törvényes rendelkezésre hivatkozással nem indokolja, nyilván azért, mert ilyen törvényi rendelkezés nincs is. A fentieken kívül röviden rámutatunk arra, hogy a budapesti törvényszék igen gyakran stiláris vagy szerkezeti módosításokat követel. így pl. az igazgatóság és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítási ügye ne a vegyes szakaszba, hanem a közgyűlési szakaszba kerüljön. Hogy a közgyűlés hatáskörének megállapításánál hivatkozni kell a Kt. 179., illetve a 240. §-ára. Hogy a kisebbség közgyűlés-összehívási jogánál a Kt. 178. §-ára is kell hivatkozni, hogy a cégvezetőknél a pp. toldat alkalmazásának szükségességét az alapszabályoknak elő kell írni, stb., stb. A cégbíróságnak nem az a feladata, hogy a feleket stílusgyakorlatokra szoktassa, a bejegyzéseket megnehezítse és ezáltal a gazdasági vérkeringést lassítsa, ellenkezőleg, célja egyedül és kizárólag annak vizsgálata lehet, hogy kifejezett és határozott