Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

505 hajtási záradékkal ellátott váltó alapján mindjárt kielégítési végrehajtás vezethető, tehát ez a záradék nemcsak a váltó fizetési meghagyást, de a kielégítési végrehajtást elrendelő végzést is pótolja. — Váltópert is indíthat azonban a hitelező rendes váltókereset útján. Végrehajtási záradék alkalmazását nem is kérheti a hitelező oly váltónál, amelynél a kibocsátás helyének országa nem ismeri ezt az intézményt. — Az adós a végrehajtási meghagyás ellen 5 nap alatt ellentmondás útján érvényesítheti kifogásait, de ennek halasztó hatálya nincs. A bíróság is csak két esetben függesztheti fel a végrehajtást (62. §), s ilyenkor a hitelező biztosítást kérhet. Az ellentmondásnak a bíróság már az első tárgyaláson ítéletileg helyt adhat. A váltókereset vagy az ellentmondás útján keletkezett váltóperben minden váltókifogást csak írásbeli bizonyítékra lehet alapítani. (Tanúk által való bizonyítás nincs.) IX. Óvás-t felvehet: közjegyző, portarel (bírósági végrehajtó) és járásbíró. Kivéve azt az esetet, amikor a kibocsátó az óvás felvételét kikötötte, az óvást a váltóbirtokos beleegyezésével helyettesíteni lehet a fizetést vagy az elfogadást megtagadó nyilatkozattal, amelyet alá kell írnia annak, aki ellen az óvást fel kellett volna venni. X. A R. Vt.-nek a közbenjárásról, a váltómásodlatokról és másolatokról, a hamisításokról, a váltó megsemmisítéséről, az elévülésről, az intézvényben foglalt követelés engedményezéséről szóló fejezeteiben foglalt, a M. Vt.-től eltérő rendelkezések ismertetésére nem térünk ki. E rendelkezések, illetőleg eltérések ismeretének — a bevezetésben említett cél szempontjából — gyakorlati jelentőségük nem igen van. Egyébként az eltérések — a magyar váltójogban is meglévő rendelkezésekkel összehasonlítva — javarészt nem is lényegesek. XI. A saját váltóra is alkalmazandók a törvénynek a saját váltó természetével nem ellenkező rendelkezései. Megjegyzendő, hogy Romániában a saját váltó („bilet la ordin") formája — eltérően Magyarországtól — igen elterjedt. (He) Az erdélyi román bankjog. I. Erdély egy részének visszatérése — a Felvidék visszatéréséhez hasonlóan — jogéletünket ismét az elé a feladat elé állítja, hogy az erdélyi jogrendet gyorsan és zökkenésmentesen a magyar jogrenddel egységesítse. A románok által 1918 óta életbeléptetett törvények és rendeletek helyébe rövid időn belül a magyar törvények és rendeletek lépnek és ezért feleslegesnek is látszik a nemsokára hatályukat vesztő román rendelkezéseket ismertetni. Mikor e helyütt a román banktörvénnyel kívánunk foglalkozni, ezt részint azért tesszük, mert a jogrendek egységesítése több-kevesebb időt igényel s addig a jelenleg érvényes rendelkezések hatályban maradnak, részint pedig a régebbi jogviszonyok megítélésénél a visszacsatolás alkalmával hatályban volt törvényes rendelkezéseknek figyelembevétele a jogrend egységesítése után sem mellőzhető. A szemle keretében természetszerűen csak a bankéletet szabályozó törvényes előírások főbb vonásait ismertetjük a nélkül, hogy a részleteknek a tárgyalásába bocsátkozhatnánk. Nevezetesen nem foglalkozhatunk a közigazgatás jogi jellegű rendelkezésekkel, hanem csak a román bankjognak a magán-, illetőleg a