Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Az erdélyi román bankjog

506 kereskedelmi jogot érintő és a mieinktől eltérő szabályozásának vázolására szorítkozhatunk. II. Az 1933. évig Erdélyben a pénzintézetekre a kereskedelmi törvény rendelkezései voltak mérvadók. Az 1934 május 4-i banktörvény* az egész bankszervezetet egységes szabályozás alá helyezte. A törvénynek a legfontosabb rendelkezései a következők. Egyéni cégek banküzletekkel nem foglalkozhatnak. Erre csak a törvény rendelkezéseinek megfelelő banktársaságok jogosultak. Banktársaság bármely kereskedelmi társaság lehet, ha cégét a banktársaságok cégjegyzékébe bevezette. A kereskedelmi cégjegyzékek mellett ugyanis ú. n. banktársasági cégjegyzéket is kell vezetni. Valamely társaságnak a banktársaságok cégjegyzékébe való bejegyzése csak akkor történhetik meg, ha a társaság a bankügyletek folytatásához a legfelsőbb bankfelügyeleti szervtői az ú. n. legfelsőbb banktanécstól (Consiliul Superior Bancar) engedélyt (koncessziót) kapott. A törvény értelmében ugyanis a bankszervezet legfelsőbb felügyeleti szerveként a román jegybank mellett legfelsőbb banktanács alakult, amelyben a gazdasági minisztériumok és a hitelélet főbb tényezői képviseletet nyertek. A román banktörvény hatályos rendelkezéseinktől eltérően szabályozza a bankintézetek névhasználatát. A bank elnevezést csupán a törvényesen alakult és engedélyezett bankvállalat használhatja. A postatakarékpénztáron, valamint a községi takarékpénztárakon 'kívül a hitelintézetek nem jogosultak a takarékpénztár (Cassa de economie) elnevezést használni. A takarékpénztáraknak nevezett pénzintézetek kötelesek voltak cégüket a banktörvény hatálybalépésétől számított két éven belül más elnevezésre (pl. cassa de pastrare) változtatni. Korlátolt felelősségű vagy betéti társaságok alakjában működő bankvállalatnak nem lehet kisebb alaptőkéje: Bukarestben 20 millió leunál, törvényhatósági joggal felruházott városokban 10 „ „ más városokban 5 „ „ községekben 2 „ „ A részvénytársaságok alakjában működő banktársaságok alaptőkéje nem lehet kisebb, mint az előző megkülönböztetés szerint osztályozott összegek kétszerese. Egy részvény névértéke nem lehet 500 leunál kisebb. Több szavazatra jogosító részvényeket tilos kibocsátani. Minden banktársaság köteles nyereségének legalább 10%-át tartalékalap létesítésére és gyarapítására fordítani. A tartalékolást mindaddig folytatni kell, míg a tartalékalap az alaptőkét el nem éri. Ezután a kötelező tartalékolás évi 5%-ra csökkenthető, míg a tartalékalap nem éri el az alaptőke kétszeresét. A tartalékalap felét állami, az állam által biztosított, vagy a jegybanknál elzálogosítható értékpapírokba kell fektetni. Az ügyvezető-igazgatók számának a megállapítását a törvény az alapszabályok részére tartja fenn; ha csak egy ügyvezető-igazgató van és ennek * 1934 május 4-én kelt, a Monitorul Official 1934 május 8-i számában közzétett 2175. sz. kir. rendelet-törvény. A törvényt — legutóbb 1940 februárjában is — számos novellával módosították és kiegészítették.