Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A váltójóg Erdélyben

504 meghosszabbíthatja, a forgatók csak megrövidíthetik. Ha a kibocsátó kikötötte, hogy a látra szóló váltót egy meghatározott nap előtt nem szabad bemutatni: a bemutatási határidő e naptól számít. VI. Fizetés. A fizetés végetti bemutatás ideje: a lejárat napja vagy az ezt követő két köznap valamelyike (41. $). Ha a lejárat törvényes szünetnapra esik, a fizetést csak a lejáratot követő első köznapon lehet követelni. Ha a váltó a fizetés helyén forgalomban nem lévő pénznemben fizetendő, az összeg az ország pénznemében fizethető, a lejárat napjának értéke szerint. Adóskésedelem esetén a váltóbirtokos választhat a lejárat vagy a fizetés napjának értéke között. Az idegen pénznem értékét a fizetés helyén fennálló szokások határozzák meg. A kibocsátó azonban a váltóban árfolyamot köthet ki. E szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kibocsátó az idegen pénznemben való tényleges fizetést kötötte ki (45. §). VII. Visszkereset. A R. Vt. szerint csak egyféle visszkereset van: fizetési visszkereset. (Biztosítási visszkereset nincs.) Elfogadás és biztonság hiánya miatt is azonnal fizetési visszkereset indítható (48. §), tehát akkor is, ha a váltó még nem járt le! (Természetesen a lejárat után is beadható a visszkereset, hiszen a váltóbirtokos esetleg számíthat arra, hogy az intézvényezett az elfogadás megtagadása ellenére később mégis fizetni fog. A visszkereseti jog elévülése ilyenkor csak a lejárat napjával kezdődik!) Az elfogadás hiánya miatti óvás fölöslegessé teszi a fizetés végetti bemutatást és a fizetés hiánya miatti óvást. — Fizetni a lejárat napján kell, de nem déli 12 óráig, hanem egész napon át teljesíthető a fizetés. Ezért a fizetés hiánya miatti óvást sem lehet a lejárat napján felvenni, hanem csak a lejárat napját követő két köznapon. A váltóbirtokos az elfogadás vagy a fizetés hiányáról az ő forgatóját és a váltó kibocsátóját értesíteni köteles az óvás napját követő négy köznap alatt (50. §). Közlő kötelesség tehát, a M. Vt-től eltérően, elfogadás hiánya esetén is fennáll. Eltérés az is, hogy a váltóbirtokos előzőjén kívül a kibocsátót is köteles értesíteni, végül az, hogy az értesítés határideje nem két, hanem négy nap. De a forgatók saját előzőiket már két köznap alatt kötelesek értesíteni. Az óvás elengedését („óvás nélkül", „költség nélkül") az elengedőnek alá kell írnia, csak így érvényes (51. §), eltérően a M. Vt.-től! Váltódíjat nem követelhet sem a váltóbirtokos, sem a váltót kifizető váltóadós a visszkeresetében. A kamat mértéke nem 6%, hanem a törvényes kamat a lejárattól számítva. Ha a visszkeresetet a lejárat előtt érvényesítik, a váltóösszegből le kell vonni a leszámítolási kamatot, amely a Nemzeti Bank kamatlába szerint számítandó (53., 54. §§). VIII. Váltóper. A R. Vt. 61—63. $$-ai eljárási, perrendi szabályokat tartalmaznak. A törvénynek ez a része nem a genfi nemzetközi váltótörvényből van átvéve. A váltóeljárási szabályok a magyar váltóeljárástól gyökeresen eltérnek. Váltóperre nincs szükség, a váltó végrehajtható okirat, amelyet a hitelező beterjeszt az illetékes bírósághoz (hatáskör: 50.000 lei és azon alul a járásbíróság, 50.000 lein felül a törvényszék) azzal a kéréssel, hogy azt végrehajtási záradékkal lássa el (a végrehajtási záradék intézménye az ókirályságbeli polgári perrendtartás 135. §-án alapul). A végre-