Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - A váltójóg Erdélyben

501 konszernvállalatok a konszernfüggés esetén is bizonyos mértékben vállalatok, tehát önállóak maradnak. A konszern és a tröszt elválasztása nem könnyű; megnehezíti a tröszt két eltérő típusa, még inkább azonban a két vállalattömörülés közötti szerkezeti rokonság. Az egyedüli jellegzetes különbség, amely mindig fennáll, csakis az, hogy a tröszt lényegileg monopolisztikus alakulat, a konszern pedig nem. Ezért van az, hogy akik a monopol célt nem találják alkalmas causa divisionisnak (Ertel), kénytelenek a trösztben a konszern egyik alfaját látni. C) A tröszt és a kartell elválasztása lényegesen egyszerűbb. Mert bár mind a kettő monopolisztikus jellegű, de szerkezetileg a két szélsőséget képviseli. A kartell a leglazább, a tröszt a legszorosabb vállalati egybefoglal tság. A kartell a vállalatok között csak kötelmi jogi kapcsolatokat teremt, amelyek jogi önállóságukat nem érintik és gazdálkodásukat is csak részben kötik meg; a tröszt ezzel szemben vagy teljesen egy beolvaszt ja a vállalatokat egy vállalatba (fúzió), vagy a vállalatoknak csak a jogi látszatát hagyja meg és gazdaságilag zárt egységet alkot (holding company). Ezek ellenére is a tröszt közelebb áll a kartellhez, mint a szerkezetileg hozzá inkább rokon konszernhez, mert neki is lényege a 'piacuralmi törekvés. Hiszen a tröszt a történeti fejlődést nézve nem egyéb, mint a kartell tökéletesített utóda; s a legtöbb kartelltörvény is alkalmazható a trösztre, míg a konszernre csak a legritkább esetben. A három fő vállalattömörülés összehasonlítása után arra a konklúzióra juthatunk, hogy bármennyire lényeges fogalmi különbségek vannak is közöttük, egységes rendszerbe foglalásuk mégsem lehetetlen. A rendszerezés alapja lehet a hatalom iránya — az „uralmi elem": ebben az esetben a kartell rendszerbeli helyét a kifelé (a piac irányában), a konszernét a befelé (a tagvállalatok irányában), a trösztét pedig mind a befelé, mind a kifelé érvényesülő hatalom állapítja meg. De lehet rendszert felállítani azon az alapon is, hogy a vállal-atok önállóságát milyen mértékben korlátozza a tömörülés. A leglazább szerkezetű a kartell, amely tagjainak jogi önállóságát nem érinti és a gazdaságit is csak bizonyos vonatkozásban korlátozza. Szorosabb szervezet a konszern, amely a jogi önállóságot ugyan szintén nem szünteti meg, de gazdaságilag minden vállalatot a konszern-összeségbe illeszt be, s ezáltal gazdasági önállóságukat erősen megszorítja. Legszorosabb pedig a tröszt, amely már a vállalatok jogi önállóságát is megszünteti, s ezzel visszavezet az egységes vállalathoz. Császár Dénes \ A váltójog Erdélyben. Romániában 1934 június 1-én lépett hatályba az 1934 április hó 30-án szentesített új egységes román váltótörvény. Ezt megelőzőleg az országban négyféle törvény volt érvényben, Erdélyben a magyar váltójog. Az egységes román váltótörvény gerincét az 1930. évi genfi, harmadik nemzetközi váltójogi államértekezleten 26 állam által elfogadott egységes nemzetközi váltójog alkotja, bizonyos megengedett változtatásokkal, amelyek részben az 1933. évi december 14-i olasz váltótörvényt követik. (Tudvalevő, hogy Magyarország is kötelezte magát az említett genfi egységes váltótörvénynek a megengedett módosításokkal a magyar jogterületen való életbeléptetésére, a vonatkozó törvénytervezetek már