Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1940 / 8. szám - Végrehajtás a kényszeradós ellen
494 sáig tart. Ebben az időszakban végrehajtást elrendelni a kényszeradós ellen nem lehet, kivéve az eljárástól nem érintett és a R. 21. §-ában említett követelések tekintetében. 2. A második szakasz az egyesség bírói jóváhagyásától az eljárás befejezetté nyilvánításáig terjed. Ebben az időszakban végrehajtást az egyesség értelmében esedékessé vált követelések tekintetében lehet kérni. Kizárólagos végrehajtáselrendelési hatásköre van a kényszeregyességi bírónak. Mindez nem vonatkozik ismét az eljárás által nem érintett és a R. 21. §-ában írt követelésekre. Az eljárást a végrehajtási elrendelése tárgyában a 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. §-a tartalmazza. A kényszeregyességi bíró előtt a végrehajtási kérelmet nemcsak a kényszeregyességi iratoknál elfekvő táblás kimutatás alapján lehet előterjeszteni, hanem más végrehajtható közokirat alapján is. Perbeli határozat esetében a kényszeregyességi bíró a szükséghez képest a periratokat beszerzi és azok alapján határoz. A végrehajtás elrendelésének azonban csak az egyesség értelmében a végrehajtási kérelem beadása napjáig már lejárt követelésre, illetve hányadokra van helye. Ha a végrehajtást az iratok alapján el kellene rendelni, a bíróság a hitelezők meghallgatására határnapot tűz ki, melyre a táblás kimutatásban szereplő összes hitelezőket, az adóst, a vagyonfelügyelőt, az Országos Hitelvédő Egyletet megidézi. Ennek a meghallgatásnak a célja az, hogy a hitelezők összességének az érdekét, a kényszeregyességi eljáráshoz fűződő közgazdasági érdeket a végrehajtást kérő egyes hitelezői érdekkel szemben érvényre juttassa. A hitelezőknek joguk van a meghallgatás alkalmával a valamennyi hitelező javára történő általános értékesítési eljárást (liquidációt) kérni. — Az értékesítés lebonyolítását csaknem kizárólag az Orsz. Hitelvédő Egylet intézi, habár azzal a hitelezők kívánságához képest más szerv is megbízható, így hitelezői bizottság, vagyonfelügyelő. Az Orsz. Hitelvédő Egylet képviselője az értékesítés elvállalása, vagy el nem vállalása tárgyában mindjárt a meghallgatáson nyilatkozni tartozik. Ha az értékesítési eljárás elrendelését a hitelezők nem kérik, vagy a kérelemnek a bíróság helyt nem ad, a kényszeregyességi eljárást befejezetté kell nyilvánítani és a végrehajtás elrendelése iránt kell határozni. A 850/1931. M. E. sz. rendelet 11. §-ában előírt hitelezői meghallgatást a gyakorlatban az adós felhasználta arra, hogy a határnapig, vagy legkésőbb a határnapon a meghallgatás alkalmával a tartozását rendezze. Amennyiben a végrehajtást kérő ennek folytán a kérelmét visszavonja, nincs többé a bíróság előtt kérelem, minélfogva a határozathozatalt mellőzni kell Ha a végrehajtási kérelem vissza nem vonatott, de az adós a bíróság előtt igazolni tudja, hogy ő a teljes esedékessé vált követelést a végrehajtás kérésével felmerült költségekkel együtt kielégítette, a bíróság a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet elutasítani köteles. Igen gyakori az eset, hogy az adós hitelezője követelését közvetlenül nála rendezi, mikor is a fél ügyvédjének költségét figyelmen kívül hagyják. Az ügyvéd, aki a rendezésről nem tud, a végrehajtási kérelmet fenntartja. A bíróság az adós által felmutatott nyugta alapján a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet el fogja utasítani, viszont kötelezni fogja az adóst, hogy