Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 8. szám - Erdélyi hiteljogi kérdések

489 elé vitelét sem a korábbi kártalanítási ügyben hozott törvényszéki határozat anyagi jogereje, sem az a körülmény nem zárja ki, hogy a kisajátítási kár­talanításra irányadó szabályok szerint ebben az eljárásban nincs helye perújításnak. Egyébként perújításról már csak azért sem lehet szó, mert az elbírálás alatt álló igény alapjául a korábbi jogerős határozat megho­zatala után keletkezett tények szolgálnak (C. V. 5773/1939). A perfeljegyzésnek éppen a perben érvényesített jog telekkönyvi rang­sorának biztosítása a célja, aminek folytán ha a perbíróság a keresetnek jogerősen helyt ád, a feljegyzéssel biztosított rangsor a megítélt jogot, mint a feljegyzett per eredményét a perfeljegyzés rangsorában arra való tekintet nélkül illeti meg, hogy mi alapon adtak helyet a keresetnek (C. V. 5796—• 1939). A végrehajtási kérelem alapjául az a jogerős ítélet szolgál, melyet a besztercebányai volt csehszlovák kerületi bíróság — tehát külföldi bíróság — hozott a Magyar Szent Koronához visszacsatolt Sávolyon lakó és vagyon­nal rendelkező alperes ellen. A végrehajtásnak az ilyen ítélet alapján való elrendelése felől pedig a Ppé. 33. §-a értelmében az a bíróság hivatott ha­tározni, amely a Vht. 18. § szerint a végrehajtás foganatosítására illetékes, tehát az a járásbíróság, amelynek területén a végrehajtást foganatosítani kell, illetőleg ingatlanra vezetett végrehajtás esetén az a telekkönyvi ható­ság, amelynek területén az ingatlan fekszik. Ez alól a szabály alól a 9700/1938. M. E. sz. rendelet 29. §-a csak arra az esetre állapít meg ki­vételt, mikor az ítélkező csehszlovák bíróság székhelyét csatolták vissza a Magyar Szent Koronához. A 9700/1938. M. E. sz. rendelet 26. §-ában fog­laltaknak kiterjesztése a 3570/1939. M. E. sz. rendelet 4. §-ában megjelölt határozatokra, e tekintetben nem tesz számot, mert a hatáskörre és illeté­kességre vonatkozó eltérő szabályokat a 9700/1938. M. E. sz. rendelet 29. §-a tartalmazza, ennek az említett határozatokra is kiterjedő hatályos­sága tekintetében pedig a 3570/1939. M. E. sz. rendeletben intézkedés nincs. Arra való tekintettel tehát, hogy a besztercebányai kerületi bíróság szék­helyét a Magyar Szent Koronához nem csatolták vissza, az általa hozott ítélet végrehajtásának elrendelése tárgyában intézkedni hivatott bíróságot a Ppé. 33. §-ában foglaltak alapján kell meghatározni. Minthogy a végre­hajtató a végrehajtás elrendelését a végrehajtást szenvedő ingóságaira a losonci kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság területén lévő sávolyi ingatlanokra kérelmezte, a losonci kir. járásbíróság illetékes (C. 3483/1940). A gazdavédelmi rendeletekben foglalt kedvezmények okszerűen nem értelmezhetők akként, hogy azok gátolnák a gazdaadóst abban, hogy a Vht. 232. §-ának b) pontja szerint biztosított általános jogot gyakorolhassa, vagyis ha a végrehajtató követelése a javára bekebelezett jelzálogjoggal kellően biztosítva van, úgy a biztosítási végrehajtást elrendelő végzés ellen a végrehajtást szenvedő gazdaadós is sikerrel élhet felfolyamodással (C. V. 2347/1940). Dr. Pethő Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents