Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Az iparjogosítvány elnyerésének újabb szabályai

373 javaslat tervezete ugyanis a feltételes illetékmentességet csak oly ügyleteket tartalmazó kereskedelmi leveleknek adja meg, amely ügyletek pénzintézetek üzletének tárgyát általában nem képezik. De a javaslat törvényerőre emelkedése esetén a pénzintézetek szempont­jából nemcsak a feltételes illetékmentesség kedvezménye esik el, hanem a pénzintézetek részérói és részére — lehet mondani — semmiféle irat sem állítható ki illetékmentesen. Az a kérdés, hogy a hitelélet további megterhelést elbír-e, illetve hogy a hiteléletnek újabb megterhelése éppen a jelenlegi viszonyok között kívá­natos-e, közgazdasági és költségvetési szempontból bírálandó el, a bizony­talanság megszüntetését azonban az érdekeltek joggal igényelhetik. Olyan törvényes rendelkezésre volna szükség, amelyben szabatos körül­írás mellett a hitelmegállapodásoknak feltételes illetékmentessége félre­érthetetlenül megállapíttatik. Kívánatos és indokolt volna továbbá az, hogy — korábbi rendeletekben már elfogadott elvek alapján — oly esetben, amikor a hitel igénybevétele váltóleszámítolás útján vagy váltófedezet mel­lett történik és így illetékkel már úgyis megterhelve van, a hitelmegállapo­dások a százalékos illeték alól feltétlenül illetékmenteseknek állapíttassanak meg; végül kimondassék az, hogy ugyanabban a hitelügyben csupán egy­ízben merülhet fel százalékos illetéklerovási kötelezettség. A hitelügyek, illetve a hitelmegállapodások nagy számánál fogva: hitel­ügyi szempontból nagy fontosságú és horderejű kérdésről van szó. A szabá­lyozás tehát halaszthatatlanul sürgős, hogy így a hitelélet az indokolatlan megterhelésnek vagy a bizonytalanságnak káros következményeitől meg­óvassék. / A-z ipar jogosítvány elnyerésének újabb szabályai. Magyarországon, amint ismeretes, 1938 őszéig látszólag az iparűzés szabadsága érvényesült, mint alapelv, amennyiben az ipartörvénynovella (1922:XII. tc.) 2. §-a értelmében „minden ön jogú egyén, amennyiben az e törvényben megálla­pított feltételeknek megfelel, az e törvényben meghatározott módon és kor­látok között bármely ipart, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállóan gya­korohat." Mindjárt rá kell azonban mutatni arra, hogy „a törvényben meg­határozott feltételek" és „a törvényben meghatározott módon és korlátok között" történő gyakorlása az iparnak, az iparűzésnek, ha nem is súlyos, de lényegbe vágó megkötéseit jelentették. Az ipar jogosítvány elnyerésének közérdekből felállított feltételein (magyar állampolgárság, illetőleg viszo­nosság, büntetlen előélet) túlmenőleg a törvény bizonyos szakképzettséghez kötötte a kézművesiparok nagy részét és e szerint különböztetett ú. n. ké­pesítéshez kötött és szabad, valamint a képesítésen túlmenőleg „közszem­pontokból külön feltételek igazolásához kötött" (törvény 1. $ (3) bekez­dés) ú. n. engedélyhez kötött iparok között (pl. foglalkozásközvetítés, féreg­irtás, csatornatisztítás, hiteltudósítás). A törvény a képesítéshez kötött (iparigazolvány alapján gyakorolható) iparok közé sorolt 76 ipart, az enge­délyhez és képesítéshez kötött iparok közé 12-őt. Az idők során a szabadiparok száma egyre csökkent és szaporodtak azok a különleges megkötések is, amelyeket egyes iparágak tekintetében új Dr. Módhj Béla

Next

/
Thumbnails
Contents