Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

372 amikor kétségtelenül megállapítható az, hogy a bíróság által az ellenfél terhére megítélt valamely költség nem a marasztaláskor eljáró ügyvéd, hanem az ügy korábbi szakában eljáró másik ügyvéd munkájának ellenértéke fejében állapíttatott meg, úgy ezt a költséget magának meg nem tarthatja, hanem azt az idegen értékek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének folyományaként ügyvédtársának per nélkül fegyelmi feleló'sség terhe alatt kiadni tartozik. (C. V. 120/1940.) Dr. Pethő Tibor A pénzintézeti hitelmegállapodások illetékkötelezettsége.* E kérdésben a m. kir. Közigazgatási Bíróságnak újabban olyan gyakorlata alakult ki, amelynek figyelembevételével hitelmegállapodásoknak feltételesen illetékmentes levélbe való foglalása egyenesen lehetetlennek mondható. A vonatkozó ítéletek a hitelmegállapodásokat kölcsönszerződéseknek minősítik és pedig azoknak a megállapodásbeli kikötéseknek alapján, amelyek nélkül hitelmegállapodás természetszerűleg létre nem jöhet, de amelyek az ügyletnek nem tárgyát, hanem csak feltételeit képezik. A pénzintézetek eddig a hitelmegállapodásokat mindenkor feltételesen illetékmenteseknek kezelték, vagyis azokat csak akkor tekintették illetékkötelesnek, ha azok bíróság előtt, vagy hivatalos célra használtattak fel. A pénzintézeteknek ez az eljárása nemcsak teljesen jóhiszemű volt, hanem a fennálló illeték-jogszabály ok alapján teljesen indokolt is. A hitelmegállapodásban ugyanis csupán egy keret állapíttatik meg, amelyen belül tartozás keletkezhetik, de a megállapodás létesítésekor tartozás még nem áll fenn és sokszor még az is bizonytalan, hogy tartozás egyáltalában keletkezik-e? A hitelmegállapodásban tehát a kölcsönszerződés lényeges alkateleme: a pénz vagy egyéb helyettesíthető dolog átadása és átvétele nem foglaltatik benn, aminek azután természetszerű következménye az, hogy a hitelmegállapodást kölcsönszerződésnek minősíteni nem lehet, még pedig akkor sem, ha abban olyan feltételek kikötése is bennfoglaltatik, amelyek kölcsönszerződésnek is feltételeit szokták képezni. Fehér hollóként lehet üdvözölni a m. kir. Közigazgatási Bíróság egyik vegyes (illeték- és adóügyi) tanácsának a legutóbbi napokban kikézbesített 11.548/1938. P. számú ítéletét, amely mélyen szántó jogászi érvekkel lényegében elfogadja és magáévá teszi azt az álláspontot, amelyet a pénzintézetek a hitelmegállapodások feltételes illetékmentessége kérdésében mindenkor elfoglaltak. A m. kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatának azonban sajnos — az ellentétes döntések ismétlődésénél és számánál fogva — egyelőre továbbra is a sérelmezett állásfoglalást kell tekinteni. A bizonytalanság megszüntetése és nyugalmi helyzet teremtése csakis kifejezett világos törvényes intézkedéstől várható. Az illetékekről szóló törvényjavaslat tervezete a bizonytalanságot megszünteti ugyan, de azt olyképpen teszi, hogy a sérelmezett hátrányos helyzetet törvényerőre kívánja emelni, sőt további megszorításokat hoz be. A * A TÉBE legutóbb megtartott kassai országos értekezletén elhangzott előadás kivonata. Az előadás teljes szövege — gyakorlati fontosságára való tekintettel — a TÉBE kiadványában fog megjelenni.