Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

371 által nyújtott alkalmat egy új feltétlen jelzálogjog alapítására, vagy a ranghely fenntartás feljegyzésének kérelmezésére. A törlés előjegyzésekor ez az alkalom még nem áll be, mert új jelzálogjog ebben az időben csak az előjegyzés igazolásának feltételétől függően lenne a kívánt ranghelyen alapítható, az ilyen feltételhez kapcsolódó jelzálogjog alapítása pedig éppúgy, mint a ranghely feltételes fenntartása, a ranghely rendelkezéssel elérni kívánt célt: a hitelező nagyobb biztonságából folyó könnyebb és gyorsabb hitelnyújtást nem valósíthatná meg. A ranghellyel rendelkezés joga tehát véglegesen a törlés bekebelezésének hibátlanul, illetőleg az előjegyzés igazolásának alaposan kérelmezésekor nyílik meg és csak a nem tulajdonos íltal előterjesztett ilyen kérelemről szóló értesítéshez fűződnek a J. T. 20. $-ában foglalt következmények. (C. V. 2175/1939.) Köztartozások. A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 7. §-ának 7. bekezdésének helyes értelme figyelemmel a 69.000/1934. P. M. sz. rendelet 5. §-ának 1. bekezdésére is, az, hogy az ingatlan egészét, tehát nem csupán annak valamely el nem árverezett részét vagy hányadát terhelő törvényes elsőbbséggel bíró köztartozások (H. Ö. 83. §.) teljes összegükben sorozandók akkor is, ha az ingatlannak csak egy része, vagy hányada árvereztetik el. Az ingatlan egészét terhelő e teljes köztartozás sorozása szempontjából tehát nem tesz különbséget, hogy az ingatlan el nem árverezett többi részének vagy hányadának tulajdonosa az árverést szenvedő-e vagy pedig más. (C. V. 5355/1939.) A 16.400/1933. M. E. sz. rendelet 7. §-ának 8. bekezdése akként rendelkezik ugyan, hogy a „köztartozások után járó késedelmi kamatokat mindenkor a tőketartozással azonos sorrendben kell kielégíteni" és az illeték tekintetében a 8900/1934. M. E- sz. rendelet 1. §-ának 1. bekezdése is akként szól, hogy „a vagyonátruházási illeték az illeték tárgyait az illeték és kamat erejéig törvényes zálogjoggal terheli", ezeket a rendelkezéseket azonban nem lehet akként értelmezni, hogy hatályon kívül helyezték volna a J. T. 54. §-a 2. pontjának azt a rendelkezését, amely szerint a jelzálogjoggal biztosított kamatok közül a tőkével azonos sorrendben csak az árverés napjától visszafelé számított 3 évnél nem régibb kamatok sorozhatok. Ha pedig e hároméves korlátozás a bejegyzett köztartozások kamatának sorozásánál fennállónak kell tekinteni, akkor ugyanezt kell irányadónak venni az előnyösen sorozandó köztartozások kamatának sorozásánál is. (C. V. 5356/1939.) Az ügyvédi rendtartás 106. §-án alapuló elsőbbségi jog nem jelenti azt. hogy annak alapján a per végső szakában eljáró ügyvéd a per- vagy más eljárási költségre korlátlanul, tehát a perben vagy eljárásban ugyancsak megbízottként tevékenykedett ügyvédtársainak megelőző vagy párhuzamos munkadíjigényére való minden tekintet nélkül megtartási jogot gyakorolhatna, hanem ennek az elsőbbségi jognak oly esetben, mikor a perben vagy eljárásban egymást követően több ügyvéd járt el, korlátja az, hogy az eljárásban résztvett ügyvédek egymásközötti jogviszonyában a marasztaláskor eljárt ügyvéd ezt az elsőbbségi jogot nemcsak a saját, hanem az ügyben ugyancsak eljárt ügyvédtársai javára és azok jogos érdekei sérelme nélkül gyakorolhatja és az ügyvitel közössége folytán is csak ebben a keresetben érvényesítheti. Ebből, valamint az Ü. R. III.. fejezetében szabályozott ügyvédi kötelességekből pedig okszerűen következik, hogy akkor,