Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

360 aki annak idején a jövőben a valóban jogosított személyt meg fogja nevezni.68 Az opciónak ezt a nemét elnevezhetjük „biankó" opciónak, ahol a biankó kifejezés nem az ügylet valamelyik feltételére, hanem a jogosított személyre vonatkozik. Olyan szövegezést is olvasunk leg­felső bíróságunknál, hogy érvényes a mással kötött előszerződésből származó jogátruházásra való kötelezés.69 Amennyiben az opciós megállapodási ingatlaneladásra vonatko­zik, arra kiterjed az okirati kényszer; ellenben a szándékolt jog­gyakorlás bejelentése egyszerű nyilatkozattal történik, akár szóbeli közlés útján is.70 Nem joghatályos az ingatlanra vonatkozó írásbeli adásvételi szerződés kiállítására, vagy aláírására vállalt szóbeli kö­telezés, sem pedig a végleges szerződésen hiányzó aláírást nem pó­tolja az előszerződésen meglevő aláírás.71 Az opció érvényességének határidejét a szerződő felek tetszé­sük szerint állapítják meg; ily megállapítás hiányában72 a határidő három hónap, melynek leteltével az addig nem gyakorolt opció ön­magától megszűnik.73 Hosszabb tartamú opció aggályos, sőt nem egyszer veszedelmes a gazdasági életben; nemcsak a forgalom sza­badságát gátló lekötöttség miatt, hanem és még inkább a le nem kötöttség által előidézett jogbizonytalanság miatt. Ezt a látszólagos paradoxont megvilágítják a következők. A pactum de contrahendo, — amelynek az opció csak egyik ki­fejezési formája — csupán akkor kötelezi a feleket (opciónál az opciót nyújtó felet) a főügylet, másként a végleges szerződés meg­68 Érvényes tehát az ilyen szövegű opció: eladom (bérbeadom) Önnek, vagy az ön által megnevezendő személynek stb.; érvényes akkor is, ka a jogo­sított személy nevét a felek nyitva hagyják, kipontozzák; sőt ezek szerint érvé­nyes úgyis, hogy a jelen okirat felmutatójának és így tovább. Elvileg nincs kizárva a fejlődés olyan lehetősége sem, hogy az opciós kötelezvény forgat­ható, sőt bemutatóra szóló értékpapírrá váljék, mely maga is kereskedelmi for­galom tárgya legyen. V. ö. Menyhárt Gáspár: id. cikkét. Keresk. Jog, 1923. évi V. sz. 66. old.) Természetesen sohasem szabad elfelejteni, hogy ha az opció­ban feltüntetett határidő joggyakorlás nélkül letelik, az opció abban a percben elveszti teljes értékét. És még valamire kell ügyelni, nevezetesen arra, hogy a sorrendben végső személy, aki majd az opció jogával élni akar, lesz köteles a hatósági jóváhagyást megszerezni. (K. 5504/1938., továbbá K. 4628/1924., L Grül Köt. Jog, 1934. I. 138. old.) 69 K. 10.882/1915., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 6. old. 70 Mtj. 1419—1420. §. V. ö. 4331/1920., 229/1921., Grill Köt. Jog, 1934 n. 121. old. ™ K. 2163/1927., 2834/1929., 1. Grill Köt. Jog, 1934. II. 43. old. 72 Ami a gyakorlatban csak igen felületes embereknél fordulhat elő, mert még a legegyszerűbb ember is ki tudja fejezni, hogy „szóban állok" önnel eddig és eddig. 73 Mtj. 1421. $. Szövegezhető a határidő úgyis, hogy „visszavonásig", azonban csak meghatározott névre szóló opció esetén és a visszavonásnak min­den kétséget kizáró határozott formában kell történnie és a jogosítotthoz való­ban meg kell érkeznie. Hogy a visszavonás érvénye nem függ a jogosított el­fogadásától, tehát egyoldalú nyilatkozattal történik, az önként értetődik.

Next

/
Thumbnails
Contents