Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 1. szám - A főldbérlő szövetkezetek és az élő magyar jog

19 .szűnik, ami a közérdek nagy kárára teljesen megbízhatatlanná teheti a társas vállalkozásnak ezt az alakját. Bár a helyzet ma még ez, kétségtelen, hogy a megfelelő jogi szabályozás elkövetkezik, mint ahogy ez mindig követi a gyakorlati élet szükségleteit. A magyar jogrendszer már több magánjogi társaság különös jogi szabályozását ismeri. Így a legeltetési társulatokról az 1913 : X. t.-e. intézkedik. Egy ízben a társas-földbérletek szabályozása érdekében is történt már kezdeményezés. A nagy agrár miniszter: Darányi Ignác 1909-ben híres, nagyértékü földbirtokpolitikai törvényjavaslatában megtervezte a földbérlőszövetkezet testére illő jogi szabályozást. E törvényjavaslat a „haszonbérlőtársulat" részére különálló jogi személyiséget kíván biztosítani a cégjegyzékbe való bevezetés nélkül is, de kereskedelmi társaságnak sem minősíti. E helyett a haszonbérlő társulatok külön lajstromát tervezte megnyitni a földmívelésügyi minisztériumban és ebbe a lajstromba való felvételt észszerű feltételekhez kötötte, de a felvételből folytak mindazok a jogok és kedvezmények, amelyek a társulat eredményes tevékenységét biztosították és elősegítették volna. A tagok kilépését megengedte volna azzal, hogy a kilépett tag vagyoni felelőssége mindaddig fennmarad, míg helyébe a társulatba megfelelő vagyonú új tag be nem lép. Megfelelően kívánta szabályozni az üzletrészek jogi helyzetét és elszámolását. Általában a szövetkezetekre irányadó mindazokat a jogszabályokat átveszi, amelyek összhangban vannak a földbérlő szövetkezetek sajátos természetével, kiegészítvén olyanokkal, amiket ez utóbbi megkövetel. Így kötelezővé kívánta tenni a haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérleti jognak telekkönyvi feljegyzését és biztosította a haszonbérlő társulat javára mindazokat a jogokat a tagokkal szemben, amelyeket a végrehajtási törvény a haszonbérbeadónak ad a haszonbérlőjével szemben. Röviden: különös közfelügyelet alá vont magánjogi társaságként javasolta szabályozni a társas haszonbérletet és a szabályozás alapjául a szövetkezeti elgondolás szolgált. Ma is lényegében csak így lenne helyes a külön szabály alkotása. A gyakorlat emberei, persze, mivel a földbérletre való szövetkezése parancsoló szükség és a teremtő gondolat életrevaló volt, megtalálták az élő jog keretében is a lehetőséget a kitűzött célnak megvalósítására. Természetesen, ez megalkuvás nélkül nem történhetett! Ma: más rendeltetésű szövetkezet keretében magánjogi társasági szerződésnek szervezeti szabályzatként szerkesztésével nyer jogi szervezetet a társas haszonbérlet, amely szövetkezeti elgondolás alapján igyekszik kielégíteni mind a törvény, mind a gyakorlati élet igényeit, mégpedig az adott helyzetben sikerrel, noha elvi szempontból mind szövetkezeti, mind jogi vonatkozásban kifogás alá vonható. Kétségtelen azonban, hogy ideiglenes megoldásként több mint kelégítő és tökéletesebb helyébe nem állítható mindaddig, míg a földbérlőszövekezetek külön jogi szabályozást nem nyernek. Hisszük, hogy időszerűségük, meg a reájuk terelődött figyelem általánossága és élénksége hamarosan kiküzdi azt. Dr. Both Dezső.