Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

359 szempontjából; a jogosított pedig ily módon biztosítja a maga — vagy más — részére a végleges szerződés megkötésének jogát, ha azt utóbb jónak látja, míg ellenkező esetben — ha tehát hátrányosnak látja — nem él az opció jogával és egyszerűen elejti az egész ügyet. Az opció jogi természetét illetően kétíéle nézet van elterjedve; egyik szerint eladási (bérleti stb.) ajánlat, mely az ajánlattevőre a kikötött határideig kötelező, míg az ellenérdekű fél ráér nyilatkozni a határidő végén, sőt akkor sem köteles nyilatkozni.ü3 A másik nézet szerint előszerződés (pactum de contrahendo), mely szerint az opciót adó tartozik a jogosított tetszésétől függően szerződést (adásvétel, bérlet, erdőkihasználás, stb.) kötni előre meghatározott időn belül és előre megszabott feltételekkel.64 Bár az első konstrukció is megállja helyét, a másodikat jobbnak találjuk, mert az előszerződés, mint kétoldalú jogügylet, mégis csak szilárdabb talaj, mint az egyoldalú nyilatkozat formájában jelentkező ajánlat. Tartalmilag is konkrétabb, mert a mindkét fél által eleve helyesnek elfogadott feltételeket tartalmazza.65 Az opció és az elővásárlási jog közötti különbség szembeszökő: míg az előbbi feltételei előre pontosan meg vannak szabva, addig az utóbbinak feltételei egyelőre bizonytalanok és függnek a jövőben a harmadik — konkurrens — ajánlattól, mellyel szemben azonos ajánlat mellett a jogosított elsőbbségben részesül. Az opciónak, mint előszerződésnek, már tartalmaznia kell az ügylet minden lényeges pontjára vonatkozó megállapodást, vagy azt legalább is kellő határozottsággal körül kell írnia, ellenkező esetben nem joghatályos;66 és ha a felek meg is állapodtak a kötendő végleges szerződés pontozataira, de nem valamennyire s utóbb a nyitva hagyott kérdésekben nem tudnak megegyezni, a létrejött pontozatok még akkor sem kötelezők, ha írásba lettek foglalva.67 Nem nélkülözhetetlen kelléke ellenben az opciónak a jogosított személy pontos megnevezése; elegendő, ha megjelölik azt a személyt, 63 Hallgatása azt jelenti, hogy nem kíván az opció jogával élni. Találóan fejezi ki Szladits, hogy a vételi opció ugyanúgy, mint az elő- és visszavásárlási jog, olyan „hatalmasság"-ot biztosít a jogosult részére, melynek alapján egyoldalú nyilatkozattal létesíthet adásvételi ügyletet. (Szladits-féle Magyar Magánjog, 1939. kötelmi jogi L füzet, 40. old.) 64 így Menyhárt Gáspár: „Az opció mibenléte" c. cikkében (Kereskedelmi Jog, 1923. évf. VI. sz. 82. old.) 63 V. ö. Kolosváry Mjogi tankönyv, 1907-es kiadás, II. 57. old. Megerősíti ugyanezt a felfogást Tóth Lajos tétele is; minél kevesebb hiányzik valamely tényállásból s minél valószínűbb a hiányzónak beállása, annál inkább mondható már létezőnek valamely még nem létező jogviszony. (Előkészítő jogviszony c. cikkében Grosschmid Emlékkönyv. 1912. 659. old.) 68 K. 5704/1927., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 6. old. Adásvételi opciónál legalább a vétel tárgyának és a vételárnak fixírozva kell lennie. e7 K. 2296/1926.