Gazdasági jog, 1940 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1940 / 6. szám - Jövőbeli jogok biztosítása. Opció és rokonformái

358 Ha az ilyen harmadik személy, mint vevő idő előtt birtokba lép, azt csak saját kockázatára teheti és csupán az okszerű gazdálkodással felmerült kiadásokért és a szükséges beruházásokért követelhet megtérítést, ezen felül semmi mást.55 Az elővásárlási joggal kapcsolatban könnyen elképzelhető visszaélés, különösen oly irányban, hogy fictiv ajánlatot és fictiv feltételeket közöl a kötelezett a jogosulttal. Ilyen természetű visszaélésekre provideál a Mtj. 1426. és 1429. §-a, amely védekezés azonban csak akkor lehet teljes mértékben hatályos, ha kirívóbb esetekben büntető jogi sanctióval is súlyosbítva van.56 Végül megemlítendőnek tartjuk még, hogy számos esetben — közérdekből — maga a törvény ír elő egyes közületek, vagy személyek javára elővásárlási jogot.57 Az elővásárlási jog kikötésével tehát az eladó eleve biztosítja a maga vagy harmadik személy részére azt a jövőbeli jogot, hogy a kiszemelt tárgyra nézve minden harmadik konkurráló személlyel és ajánlattal szemben azonos feltételek mellett föltétlen elsőbbség illeti őt meg, ha a feltételek konveniálnak neki. Ellenkező esetben egyszerűen nem él a részére biztosított joggal. c) Vételi jog (opció). A jövőbeli jogszerzés biztosításának legtipikusabb esete.58 Lényegében oly kötelező szerződési ajánlat, amely szerint a tulajdonos meghatározott időpontig59 és előre meghatározott feltételek mellett valamely tüzetesen megjelölt dolgot60 átbocsátani61 köteles, ha a megállapodásban előre kiszemelt — vagy az utóbbi által későbben megnevezett másik — személy kijelenti, hogy opciós jogával él és hogy a kikötött feltételeket teljesíteni hajlandó.62 így a kötelezett K. 5837/1938. 56 Ha pedig a kötelezett elidegeníti a tárgyat a nélkül, hogy a jogosítottat erről értesítené és a harmadik jóhiszemű vevőtől a tárgy vissza nem szerezhető, akkor a jogosítottnak teljes kártérítéssel tartozik. Így O. P. Tvk. 1079. §. A Mtj. erről az esetről nem rendelkezik, de a kötelemszegés általános következményei alkalmazandók. 57 L. ezeket részletesen felsorolva Grill Köt. Jog 1934. IT. 124—144. old. az ingatlanokra és 145. old. az ingó műemlékekre, újabban pedig az 1939 :IV. tc. 16. § ut. bek., stb. 58 Éppen ezért nem tudjuk helyeselni, hogy a Mtj. oly mostohán bánik veiéképpen csak hogy megemlíti (1419—1422. §) és egyszerűen a visszavásárlási jog analógiájára hivatkozik, pedig fogalma, benső célja és jogi természete egészen eltérő. 59 Ily meghatározás nélkül 3 hónapig (Mtj. 1421. §). 00 Ingó, ingatlan vagy jog. 61 Eladni, bérbe, vagy haszonbérbe adni, kihasználást átengedni, stb. 62 V. ö. K. 1613/1924., Szladits Mjogi Dtár, 1935. II. 384. old.'